Nagy gondban az EHEP a brókerbotrány után

Nincs információnk a Buda-Cashnél elhelyezett befektetéseink meglétéről, beleértve a február végén bedőlt brókerháznál fizikailag letétbe helyezett Bakonyi Erőmű Zrt.-részvényeket, melyek aktuális osztalékát emiatt nem tudjuk beszedni – panaszolta a Első Hazai Energia-portfólió Nyrt. (EHEP) november közepi, harmadik negyedéves gyorsjelentésében. Azt nem tudni, mekkora az EHEP erőműpakettje, a cégbírósági adatokból csak az derül ki, hogy a közel 1,4 milliárd forint jegyzett tőkéjű bakonyi társaság közel háromnegyede felett Demján Sándor nagyvállalkozó, valamint a hozzá kötődő cégek, személyek diszponálnak, így az EHEP a nem nevesített kisbefektetők, önkormányzatok összesen 26,87 százalékából részesedhet.

A társaság esete egyébként nem rokonítható a többi károsulttal, hiszen erős szálakon kötődik a Buda-Cashhez. Ugyanoda, a budapesti, Ménesi úti címre van bejegyezve, miután a cégbíróság szeptemberben elutasította azt a kérelmét, hogy székhelyét a XVI. kerületbe helyezhesse át. Ez ellen fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblánál, de az még nem döntött. A cég többsége pedig még mindig a brókercég, illetve volt vezetőinek a kezében van. A dunaújvárosi önkormányzat vagyonát kezelő társaság 38,82 százalékos részesedése mellett a márciustól felszámolás alatt álló Buda-Cash közvetlenül 32,41 százalék EHEP-részvényt birtokol, a brókercég igazgatóságában a botrányig szereplő Gyarmati János, Pál Gyula, Varga Péter és Tölgyesi Péter által tulajdonolt O. P. M. Holding Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft. 0,63, Tölgyesi közvetlenül 0,34 százalékot. Ám az utóbbiak részvényei elsőbbségiek, így csaknem a szavazatok felével rendelkeznek.

A Bakonyi Erőmű-részvények nem szerepeltek a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. által kiadott, a Buda-Cashnél hiánnyal érintett és arányosan kiadható értékpapírokat tartalmazó listán. Márpedig az EHEP legutóbbi gyorsjelentésében kilátásba helyezte, ha a brókercégnél lévő eszközeik akár csak részben is végleg elvesznek, a Befektetővédelmi Alaptól járó, alig hatmillió forintos kártérítés esetén a társaság további működésének lehetősége csekéllyé válhat.