Válság előtti szinten az ipar

Az autógyárak és az elektronikai szektor növekedése pörgette tavaly novemberben az ipari termelést. A KSH szerint 7 százalékkal nőtt az ipar az októberi rekordmagas, közel 13 százalékos bővülés után. A lassulás borítékolható volt, hiszen a megelőző hónapban a rendkívül alacsony bázis bizonyult az egyik hajtóerőnek. Az ipari termelés szintje azonban így mostanra már magasabb, mint a válság előtti csúcsidőszakban volt.

„Novemberben egy kivételével a feldolgozóipar valamennyi ágazata kisebb-nagyobb mértékben növekedett” – mondta a Világgazdaságnak Schindele Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese. Ez elemzők szerint jó hír, hiszen az ipari termelés növekedésének kiegyensúlyozottságát mutatja, és azt, hogy a gazdaság szerkezete stabilizálódik. Schindele Miklós azonban kiemelte, hogy novemberben is a két meghatározó szektor, a járműgyártás, valamint a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása húzta a növekedést.

Az autógyártás korában jellemzően 20 százalék körüli, az elektronika pedig 5 százalék feletti növekedést mutatott. Úgy tűnik, hogy az elektronika lassan kezdi kiheverni a válság utáni, évekig tartó hanyatlást, ami részben annak is köszönhető, hogy a járműgyártás során számos alkatrész gyártása kapcsolódik ehhez a szektorhoz.

Az egyetlen kedvezőtlen adat, hogy októberhez képest 1,4 százalékkal visszaesett a termelés szezonálisan és munkanappal igazítva. Ugyanakkor a havi adatok mindig nagy volatilitást mutatnak, ezekből nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A havi visszaesést ráadásul Schindele most azzal magyarázta, hogy októberben kiemelkedő volt az elektronika és az autógyártás növekedése, most azonban mindkét ágazat visszatért a korábbi bővülési trendhez.

VG-szakértő: Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza

A tavaly nyári visszaesés csak átmenti volt, az utolsó negyedévben kedvezően alakult a termelés. A december ugyan gyengébb lehet a szezonális leállások miatt, de a növekedési sztori változatlan. Folytatódhat az autógyártás által vezérelt termelésbővülés, de az ütem lassulhat, mert a beruházások hatása kifutott. A bizalmi indikátorok is a termelés növekedését vetítik előre, de a trend laposodhat, és Kína lassulása is kockázatot jelent az idei évben. A termelés 5 százalékkal nőhet 2016-ban – a tavalyi 7 százalék feletti ütem után –, ami elég lehet 2 százalék körüli GDP-növekedéshez.