A Total olajipari céget 750 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a párizsi fellebbviteli bíróság az iraki "olajat élelmiszerért" ENSZ-program korrupciós ügyében.
A bíróság ezzel az ügyészség kérésének megfelelően a legmagasabb büntetést szabta ki. A Vitol svájci olajipari cég 300 ezer eurós pénzbüntetést kapott. A vállalatot korábban az Egyesült Államokban 17,5 millió dolláros büntetésre ítélték ugyanebben az ügyben.
Első fokon a bíróság 2013-ban valamennyi vádlottat felmentette a korrupció, a befolyással való üzérkedés és a hivatali visszaélés vádja alól. A fellebbviteli bíróság viszont csak egy vádlottat mentetett fel, 11 embert pedig 5 ezertől 100 ezer euróig terjedő pénzbüntetésre ítélt.
Nyolc évig tartó nyomozás után közéleti személyeknek, nagyköveteknek, egyesületek vezetőinek, újságíróknak és a Total munkatársainak kellett a három évvel ezelőtt lefolytatott perben a bíróság elé állnia, amely akkor felmentéssel zárult. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, kivéve Charles Pasqua egykori belügyminiszter és Christophe de Margerie, a Total volt elnökének, egykori közel-keleti igazgatójának esetében, akik azóta elhunytak.
Az 1996 és 2003 között érvényben lévő "olajat élelmiszerért" nevű ENSZ-program célja az volt, hogy segítsen túlélni Iraknak azokat a nemzetközi szankciókat, amelyekkel Szaddám Huszein rezsimjét Kuvait 1990-es lerohanása után sújtották: az ENSZ ellenőrzése alatt Irak 64 milliárd dollár értékben adhatott el korlátozott mennyiségű olajat, amelynek árából élelmiszert vásárolhatott a lakosságnak.
A bagdadi rezsim azonban külföldi támogatóit közvetlenül juttatta több millió hordó olajának kereskedési jogához, amiért csúszópénzeket vett fel. A Paul Volcker amerikai jegybanki exelnök által vezetett független vizsgálóbizottság 2005-ben készült jelentése szerint több mint hatvan országból több mint kétezer vállalat érintett a korrupciós ügyben. Több országban is indult eljárás, mindenekelőtt az Egyesült Államokban és Franciaországban.
Egy másik francia perben tavaly júniusban 14 vállalatot felmentettek, köztük a Renault Trucksot, a Legrand-t és a Schneidert. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, a fellebbviteli bíróság az év végén mondja ki az ítéletét.
