Érdemes megnézni az előző generációs Superb limuzin hátsóját, majd összevetni az újdonságéval, és máris értelmet nyernek azok a pletykák, amelyek szerint a felmenő annak idején azért kapott „olyan” hátsót, hogy esztétikai értelemben tisztes távolban maradjon a VW Passattól. A friss nemzedéknél viszont nyoma sincs formai sutaságnak, ez az autó majdnem olyan technokrata, mint egy nagyobb Audi, hatalmas méreteivel pedig maga a megtestesült menedzserautó. A szebb vonalakat a vevők is díjazzák: a Datahouse adatai szerint 2014 első 11 hónapjában 457 Superb kelt el a hazai piacon, tavaly viszont ugyanebben az időszakban már 550.
A Superb továbbra is hagyományos szedánnak néz ki, de valójában ötajtós modell, a gombnyomásra vagy láblendítésre is nyíló csomagtér 625 literes befogadóképességét (+30 liter) pedig a legtöbb felső középkategóriás kombi is megirigyelhetné. Noha eddig is táncolni lehetett volna a második sorban, az immáron MQB-platfromra épülő Superb tengelytávolsága 80 milliméterrel nőtt, vagyis érezhetően nagyobb a hátsó lábtér.
Szinte felesleges ekkora hely, de kétségkívül megvan a varázsa annak, amikor elöl egy 190 centis ember ül, és mögötte egy hasonlóan termetes utas még keresztbe vetheti a lábát. Csak arra vigyázzunk, hogy középre ne kelljen ülnünk, mert a hátsó sort a fronthajtású verzióban is olyan vastag a kardánalagút, hogy a középre „száműzött” utas lábának nem jut hely. Egyébként az ülések kényelmesek, és a praktikus részletekből sincs hiány – az öblös tárolórekeszek mellett a Superbből sem hiányzik a parkolójegytartó, a tanksapkafedélbe rejtett jégkaparó vagy a csomagtér elemlámpája, sőt már mindkét első ajtóban van beépített esernyő. Joggal merül fel a kérdés, hogy mivel tud kevesebbet ez az autó, mint egy Passat. Nos, nem rendelhető hozzá full-LED-es fényszóró, vetített kijelzős műszerfal és biturbó dízelmotor, és kicsit egyszerűbb anyagokból készült az utastér.
Bár az új Škoda 1,4-es (125 vagy 150 LE), 1,8-as (180 LE) és 2,0 literes benzines turbómotorral is elérhető (220 vagy 280 LE), karakteréhez egyértelműen a dízelmotor illik. Lehet, hogy az 1,6-os dízellel (120 LE) is jól „elvan” a Superb, de szerintem a 2,0 literes TDI dukál egy ekkora autóhoz. A 150 lóerős verzió acélosan húz alacsony fordulatról, összhangban dolgozik a hatgangos DSG-váltóval, a kissé kelepelős hangot meg megbocsátjuk a tankoláskor, ugyanis vegyes használatban 6,0-6,5 literes fogyasztással számolhatunk.
Amire viszont érdemes költeni, az a Superbnél debütáló adaptív lengéscsillapítás, enélkül nem túl komfortos a rugózás.
Az egyértelmű, hogy nem filléres vevőknek szól a Superb. A tesztelt dízelverzió automatikus váltóval 8,5 millió forinttól kapható, de egy-két vezetéstámogató rendszer és kényelmi berendezés mellett nehéz beférni tízmillió alá. Mindent összevéve a Superbbel nagyon erős házon belüli konkurenciát kapott a VW Passat: a cseh modell belül ugyan kevésbé igényes, ám még tágasabb és praktikusabb, mint amilyen volt, a külső dizájn pedig sokkal összeszedettebbé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.