Ursula von der Leyen: Európa harcban áll

Európa harcban áll, célja, hogy Európa önállóan dönthessen a jövőjéről – mondta évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében szerdán. A számos kihívás előtt álló közösség politikáját a beszéd előtt Orbán Viktor miniszterelnök is kritizálta, a kormányfő szerint számos hibát vétett a Von der Leyen vezette bizottság. Orbán Viktor szerint a brüsszeli hibalista legfontosabb elemei a  lassuló gazdaság, romló versenyképesség, migrációs válság és erőszak, egy vesztes háború, esztelen zöldpolitika.

Beszéde kezdetén Von der Leyen beszélt arról is, hogy az Európai Unió alapvetően egy békeprojekt, de a közösség számos kihívással küzd a megélhetési válságtól a határánál dúló háborúig és az unióval sokszor nyíltan ellenséges hatalmakig. A bizottsági elnök ezért főként az európai függetlenség programját hirdette meg, melynek során az EU saját kezébe veszi sorsát, védelmét, a jövőt irányító technológiákat és energiákat.

A harc és Ukrajna a legfontosabb Von der Leyen szerint

Von der Leyen beszédét főként a harc témája uralta, melyet Európának meg kell vívnia függetlenségéért. A politikus beszélt a külpolitikai kihívásokról is az ukrajnai és gázai háborún keresztül a demokrácia visszaszorulásáig világszerte. Az orosz–ukrán háború kapcsán beszélt az Ukrajna területéről elrabolt gyerekekről is, akik közül Szása, aki végül vissza tudott térni hazájába, a beszéden is jelen volt.

A bizottsági elnök ígéretet tett az elrabolt ukrán gyerekek hazatérésének segítésére, és arról is beszélt, hogy miközben Európa békét akar, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó leülni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a békéről tárgyaljon. Múlt héten Oroszország soha nem látott mennyiségű drónt és ballisztikus rakétát vetett be egyetlen támadásban. Von der Leyen felidézte a Lengyelország felett lelőtt orosz drónok esetét is, és hangsúlyozta, hogy az EU Lengyelország mellett áll.

Orosz pénzből építenék újra Ukrajnát

Von der Leyen beszélt a befagyasztott orosz eszközökről is, melyek az ukrán újraépítést finanszírozhatják. Az orosz eszközök képeznék a fedezetet erre, de előbb az uniónak kell hitelt nyújtania, amelyet Ukrajna csak az orosz jóvátétel után fizetne ki. A jóvátételi hitelre azért van szükség, mert Európa már 170 milliárd euróval segítette Ukrajnát, de ennél is többre van szükség. Azonban ez nem terhelheti csak az európai adófizetőket. A befagyasztott orosz vagyon viszont segítheti Ukrajna támogatását. Beszélt arról is, hogy bár a NATO mindig fontos szerepet fog játszani, 

A bizottsági elnök többek között 6 milliárd eurónyi hitel előre ütemezését és drónszövetség megkötését is bejelentette Ukrajnával, de beszélt a készülő 19. szankciós csomagról is, melynek célja, hogy további nyomást gyakoroljon Moszkvára. Elmondta, hogy az EU kedvezményeket kíván biztosítani azoknak az országoknak, amelyek támogatják Ukrajnát, vagy ukrán nyersanyagot, vagy ukrán terméket vásárolnak.

Európa védelmében fontos beruházásokra is szükség van, például a balti országok által kért úgynevezett drónfal felhúzására és az űrbéli megfigyelési képességek erősítésére. Az Európai Tanács következő ülésén pedig világos ütemtervet kell kidolgozni az európai védelmi projektek elindítására.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van.

Ami Gázában folyik, tarthatatlan, kétállami megoldásra van szükség

Az ukrajnai háború után a bizottsági elnök a gázai háború kérdését taglalta, hangsúlyozva, hogy a szándékosan előidézett éhínség soha nem lehet háborús fegyver. A gyermekek érdekében, az emberiség érdekében ennek véget kell vetni. Megerősítette Európa elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett, és felidézte az európai pénzügyi és humanitárius támogatás jelentőségét és az életképes palesztin hatóság fenntartása érdekében tett erőfeszítéseket.

Beszélt arról is, hogy nyomást kell gyakorolni Izraelre is, és szankciókat javasolt szélsőséges izraeli miniszterek és telepesek ellen, ám beszélt a Hamász által már több mint 700 napja fogságban tartott túszokról és arról is, hogy a terrorista szervezetnek nem lehet jövője. A túszokat szabadon kell engedni és biztosítani kell a humanitárius segélyek bejutását, és azonnali tűzszünetre van szükség az uniós politikus szerint. Az európai álláspont egy olyan kétállami megoldás, ahol Izrael biztonságban van, a Palesztin Hatóság életképes, és a Hamász fenyegetését felszámolták.

A digitális és tiszta technológiák segítségével nyerheti vissza versenyképességét Európa

Az unióval szembeni globális kihívások után Von der Leyen az európai versenyképesség kérdéseit taglalta, mely az európai függetlenség kulcsa is. A bizottsági elnök szerint Európában minden megvan a prosperitáshoz, ám kétségkívül erős gazdasági és geopolitikai ellenszélben kell küzdenie. A függőségek pedig az unió ellen is felhasználhatók, amire a megoldást a digitális és tiszta technológiák irányába tett beruházások jelenthetik.

Von der Leyen egy jövőbeli versenyképességi alapról is beszélt, valamint a Horizont Európa kutatási és innováció program keretének megduplázásáról, mely segítheti a Draghi-jelentésben megfogalmazott problémák kezelésében. A bizottság párbeszédet folytat olyan kulcsfontosságú iparágakkal, mint a járműipar, a vegyipar, az acélipar, a gyógyszeripar, a hadiipar és a mezőgazdaság. Az uniós politikus szerint a digitális euró például megkönnyíti majd a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is a helyzetét.

Főszerepeben a technológiai szuverenitás

Von der Leyen ígéretet tett az európai vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentésére is, ami évente 8 milliárd eurót érhet el. Beszélt az innováció fontosságáról is, hiszen véleménye szerint nagyon sok, rendkívül potenciállal rendelkező innovatív vállalkozás van Európában a kvantumtechnológia, a mesterséges intelligencia területén, ám ezek közül sok külföldi befektetők bevonására kényszerül, ami az európai technológiai szuverenitást is veszélyezteti. Ezért egy több milliárd eurós alapot is létrehoz a fiatal, gyorsan növekvő vállalkozások támogatására.

A bizottsági elnök szerint az egységes piac további erősítésére van szükség, hiszen a belső akadályok még mindig jelentős korlátokat jelentenek, az IMF szerint azok az áruk esetében 45, a szolgáltatások esetében 110 százalékos vámnak felelnek meg. Különösen a pénzügyek, az energia és a távközlés területén nem teljes az egységes piac, ezért 

Von der Leyen kiemelte a digitális beruházások fontosságát, példának hozva fel a mesterséges intelligenciát, ami szerinte kulcsfontosságú Európa függetlensége szempontjából és a technológiai szuverenitás záloga is. Az uniós politikus beszélt arról is, hogy a tiszta technológiákhoz kapcsolódó iparágaknak is Európában van maradniuk. Egy 1,8 milliárd eurós csomagot is elindítanak az akkumulátorgyártás fellendítése céljából.

A tiszta technológia azért is kulcsfontosságú, mert a szabadalmak terén Európa Kínával versenyez az első helyért, megelőzve az Egyesült Államokat, míg a területen befektetett kockázati tőkében kezdjük beérni az Egyesült Államokat és lehagytuk Kínát. A tiszta technológia a függőségek csökkentése és a megoldások exportja szempontjából is létfontosságú lehet. Hiszen India, Afrika és Közép-Ázsia is megoldásokat keres, és még nem dőlt el, hogy ki fogja ezeket a fejlődő piacokat meghódítani.

Von der Leyen kitért az európai acélipar egyre nehezebb helyzetére is: új intézkedések születnek majd a hamarosan lejáró védőintézkedések pótlására, hogy segítsék a szektor dekarbonizációját. A versenyképesség a munkahelyekről is szól, ezért a bizottság egy munkaügyi jogszabály kidolgozására is készül.

A megélhetési válság okai az energiaválság és a lakhatási válság

Von der Leyen szólt az európai megélhetési válságról, a bizottság azon terveiről is, melyek az európai szegénység felszámolását tűzték ki 2050-re.  Az elmúlt évek energiaválságával kapcsolatban rámutatott, hogy ennek oka az orosz fosszilis energiától való függés volt, amit ideje végleg felszámolni, a megoldás az unión belül termelt tiszta energia lehet.

Az európai szegénység másik oka a lakhatási válság, hiszen miközben a lakásárak szerte Európában emelkedtek, a kiadott építési engedélyek száma folyamatosan csökken. Ezért a bizottság konzultációk után egy lakhatási program kidolgozására készül, amely például az állami támogatások rendszerét is felülvizsgálhatja. A bizottsági elnök bejelentette az első lakhatási csúcstalálkozó összehívását is.

Az autóiparral és a gazdákkal szemben sem hátrál Von der Leyen

Az európai gazdaság egyik legfontosabb ágazatát, az autóipart is említette Von der Leyen: a megfizethető kisebb autók kínálatának növeléséről és annak fontosságáról beszélt, de hangsúlyozta az elektromos átmenet jelentőségét is, ami szükséges ahhoz, hogy az autónak legyen jövője Európában, és az autó jövőjét Európában hozzák létre.

A gazdák helyzetéről szólva az európai élelmiszerek magas minőségét emelte ki, és azt, hogy a bizottság igyekszik egyszerűsíteni a közös agrárpolitikát és az azzal járó papírmunkát. A készülő Mercosur-megállapodást említve hangsúlyozta a tisztességes verseny fontosságát, amit szilárd biztosítékok szerződésbe foglalása és adott esetben finanszírozás, kompenzáció segíthet. Hozzátette, hogy 

A versenyképességi kérdések közé tartozik az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem is. Von der Leyen a bizottság által megkötött megállapodást védelmébe vette, mondván, a bizonytalan környezetben szükségük van a stabilitásra a gazdasági szereplőknek, valamint az európai szereplők más országokhoz képest relatív előnybe is kerültek az amerikai piacon, hiszen több országot az európainál magasabb vámok sújtanak.

Von der Leyen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió kereskedelmének 80 százaléka nem az Egyesült Államokkal történik, és a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása is fontos, így kétoldalú megállapodások megkötésére is készülnek Mexikóval, a Mercosurral vagy épp Indiával.

Jogállamiság, vétójog eltörlése, migrációs paktum: van, amiben semmit sem változott Von der Leyen álláspontja

A bizottsági elnök ezután a dezinformációk elleni fellépés és a jogállamiság fontosságát hangsúlyozta, valamint a gyerekek védelmét a közösségi média korlátlan hozzáférésével szemben. A dezinformációk elleni fellépésre, a független média támogatására is születhet európai alap.

A migrációs válság kezelésére a határvédelemre és a migrációkezelésre szánt pénzek megtriplázását javasolta, ám továbbra is az uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása alapján képzeli a bevándorlás kezelését. Ugyanakkor kiemelte, hogy szigorúan fel kell lépni a migrációt segítő embercsempész hálózatok ellen, fel kell számolni az embercsempészek üzleti modelljét.

A beszéde végén Von der Leyen ismét a föderalista Európa irányába tett lépések fontosságát hangsúlyozta, például az egyhangú döntéshozataltól való elmozdulás segítségével. A bizottsági elnök szerint például a minősített többség segítségével meghozott külpolitikai döntések gyorsabb, hatékonyabb Európát eredményezhetnek.