Az idén helyszíni kutatásokkal folytatódik a Nyugat-Mecsekben a nagy radioaktivitású hulladékok tárolójának előkészítése. Ennek során befejezik a tavaly már kialakított kutatóárkot, vizsgálatokat végeznek, összeállítják a terület geológiai összetételének térképét, és üzemeltetik a környezeti és a vízföldtani megfigyelőrendszert. A területen 2030-tól alakítanának ki egy föld alatti laboratóriumot.
A Boda település közelében lévő tárolóba kerülnének a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemei. Döntés még nincs, ha lesz, akkor a tároló 2055 és 2063 között épülhet. A beruházás – a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi közlése alapján – 745 milliárd forintba kerülne 2015-ös áron, beleértve a létesítmény lezárásának és 70 évnyi felügyeletének a költségeit is. A pénz a központi nukleáris pénzügyi alapban gyűlik. A kiégett fűtőelemek jelenleg az atomerőmű területén, a kiégett kazetták átmeneti tárolójában várnak a sorukra.
A kiégett fűtőelemek kezelésének másik lehetséges módja az olyan mérvű újrahasznosítás, amelynek erdményeként már nem marad hulladék. Mivel Magyarország még nem döntött, nyitott arra is, hogy átadja újrahasznosításra az atomerőmű kiégett fűtőelemeit egy más ország arra felkészült üzemének. Egyelőre sem a tárolásban, sem az újrahasznosításban nem született meg a mindenki számára megnyugtató megoldás, közben a világon már közel 450 atomreaktor működik. Kiégett fűtőelemeik a nukleáris energiatermelés során visszamaradó legveszélyesebb anyagok: több mint százezer éven át bocsátanak ki gyilkos sugarakat.
A mostani kutatások egyelőre rövidebb távra összpontosítanak. A végleges tároló kialakításával Finnország tart a legelőbbre. 2003 óta építi az Onkalo (rejtekhely) nevű létesítményt, amellyel 2020-ra kíván elkészülni, de amelyet csak 2120-ban zárna le végleg, miután belehelyezték az utolsó (ma még fel sem épült) finnországi atomerőmű kiégett fűtőelemeit. Mindez mintegy 3 milliárd eurójába (900 milliárd forintjába) kerülne. A hasonló amerikai kezdeményezést 2011-ben műszaki okok és a politikai tiltakozás miatt leállították, de vannak/voltak kutatások Kanadában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Svájcban és máshol is. Oroszországban a grániton nyugvó, szibériai krasznojarszki régióban kezdték meg tavaly tárolóhoz szükséges föld alatti laboratórium létesítését. Az üzemanyagciklus zárására főként Franciaországban és Oroszországban összpontosítanak, de a folyamatnak még mindenütt van sugárzó hulladéka.
Greenpeace: megküldték a véleményt
A Greenpeace Magyarország szerint a Paks II. beruházás csak állami támogatással tudna megépülni, a projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon. A szervezet ezt azután jelentette ki, hogy benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának. Azt várják a bizottságtól, hogy kötelezze a magyar államot a projekt leállítására.
