Válság előtti szinten a termelés

Elérte a válság előtti szintet az ipari termelés a tavalyi hét százalék feletti növekedéssel – ami elsősorban az autógyártás elmúlt években látott felpörgésének köszönhető –, és idén további növekedés várható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint decemberben 6,9 százalékkal nőtt a termelés, ami az év végi gyárleállások és a feldolgozóipar megtorpanására utaló beszerzésimenedzser-index tükrében nem is rossz teljesítmény.

Tavaly a negyedik negyedévben magasabb volt az ipari termelés a harmadik negyedévinél és a megelőző év utolsó három hónapjánál is, amikor visszaesett a termelés – mondta Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint majdnem 9 százalékkal nőtt a termelés tavaly október és decembere között, ami valóban nagy ugrás a megelőző negyedévben mért 5,4-hez képest, így a GDP-növekedéshez is nagyban hozzájárulhatott az ipar jó teljesítménye.

Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az M1-en kiemelte, a tárca elemzői szerint továbbra is a járműipar és annak teljes beszállítói lánca húzza az ipart, ehhez zárkózott fel decemberben az elektronikai- és a fémipar. Ezzel egyetért a KSH is, akik azt is kiemelték, hogy az export az ipari termelés növekedésének fő hajtóereje, de a feldolgozóipar szinte minden ágazata jól teljesített. Schindele hozzátette, a korábbi évekkel ellentétben éves szinten a belföldi értékesítés is növekedett.

VG-Szakértő: Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője

Idén 5,5 százalékra lassulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 7,5 után, mivel a hazai autógyárak (a Suzuki kivételével) elérték a teljes kapacitásukat, azonban több ágazatban még a kapacitások további felfutására lehet számítani. Az ipari termelés kedvező kilátásait az ipari bizalmi indexek is alátámasztják, a beszerzésimenedzser-index a decemberi átmeneti visszaesést követően szintén a növekedés folytatását jelzi. A kínai és feltörekvő gazdaságok lassulásának hatásait a viszonylag kedvező európai és hazai kilátások ellensúlyozhatják, és biztató, hogy az európai autóeladások januárban továbbra is dinamikus növekedést mutatnak.

Lenner úgy véli, ha az ipar a tavalyi növekedési ütemet tartani tudja, akkor sikerült elérni a kormány által kitűzött célt, miszerint 2020-ra 30 százalékra emelkedjen az ipari termelés részaránya a mostani 24-ről a magyar GDP-n belül. Elemzők szerint az ipar 2014-ben és tavaly látott lendülete azonban nem tartható fenn, miután nagyvolumenű új beruházásokkal nem nagyon találkozunk mostanában. A Világgazdaság számításai szerint a 30 százalékos cél eléréséhez az ipar lendületének kitartása mellett arra is szükség lenne, hogy a többi szektor (szolgáltatások, építőipar, mezőgazdaság) ne nagyon növekedjen. Szerencsére erre sem kell számítani, így ugyan csak lassabban nőhet az ipar részaránya, de a gazdasági növekedés szerkezete viszonylag egészséges maradhat.