Kiderült: ezért fékezett nagyot a magyar ipar

Az ipari termelés volumene a nyers adat szerint 0,2 százalékkal elmaradt januárban egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index 2,2 százalékkal emelkedett - közölte a KSH.

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal mérséklődött.

Az ipari export volumene 1,0 százalékkal nőtt a 2015. januárihoz képest. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a több mint egyharmadot kitevő járműgyártás kivitele 2,5 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai viszont jelentősen, 18,7 százalékkal emelkedtek.

Az ipar belföldi értékesítése 1,3, ezen belül a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (93 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,1 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 32 százalékkal visszaesett 2015 januárjához viszonyítva.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban csökkent a termelés. A többi alágban 0,4 és 16,6 százalék közötti volumennövekedést mértek.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 30 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Legutoljára 2012 decemberében mértek csökkenést (0,4 százalék) ebben az iparágban. A két meghatározó – az alág kibocsátásából közel 50–50 százalékkal részesedő – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 10,6 százalékkal visszaesett, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 6,6 százalékkal növekedett. A mérséklődő teljesítmény az iparág új rendelésmutatóiban is tükröződik.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 13 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,6 százalékkal bővült. Az iparág alágazatainak döntő többségében nőtt a kibocsátás, a legnagyobb súlyúban, az alág több mint egyharmadát adó elektronikus fogyasztási cikk gyártásában 29 százalékkal.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,4 százalékkal emelkedett, nagyrészt az összes értékesítés 43 százalékát adó kivitel 2,2 százalékos növekedése miatt. A hazai eladások ugyanakkor 3,2 százalékkal csökkentek. Az alág tíz alágazatából ötben 2,1 és 28 százalék közötti volumenbővülést, a másik ötben viszont 0,7 és 23 százalék közötti visszaesést mértünk. A legnagyobb (az alág termelésének 25 százalékát képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,7 százalékkal mérséklődött, míg a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal – az alág kibocsátásából 15 százalékkal részesedő – takarmány gyártása nőtt. Kétszámjegyű volt a növekedés (11,4 százalék) a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése miatt.

Jól teljesített a kis súlyú egyéb feldolgozóipar, a kibocsátás 8,9 százalékkal bővült. Az alág mindhárom ágazatában emelkedett a volumen.

Folytatódott a visszaesés a vegyi anyag, termék gyártásában: a termelés januárban 8,4 százalékkal csökkent. Mindkét értékesítési irányban alacsonyabb volt a kereslet, mint egy évvel ezelőtt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 16,3 százalékkal, a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a motor, turbina gyártása szakágazat jelentős visszaesése következtében.