Megfontolásra visszaküldte tegnap az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök – közölte az MTI. A jogszabályt egy hete fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára. Áder János visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban részt vevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.
A reakcióra nem kellett sokáig várni: a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormány tiszteletben tartja Áder János döntését. „A kabinet álláspontja szerint az államfő által felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők. A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy a törvényalkotási bizottság a lehető leghamarabb vegye napirendre a kérdést annak érdekében, hogy a nemzeti otthonteremtési közösségek mihamarabb megkezdhessék működésüket. A bankrendszer kifogásait értjük, ugyanakkor a bankhitelek mellett további finanszírozási lehetőségekre van szükség annak érdekében, hogy több új lakás és ház épüljön Magyarországon. A nemzeti otthonteremtési közösségek jól segítik ezt a célt, egyúttal hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és ahhoz, hogy több gyermek szülessen Magyarországon” – írták. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság elnöke pedig az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a lehető leghamarabb, akár már a jövő héten az Országgyűlés és annak törvényalkotási bizottsága elé kerülhet a javaslat.
Az elnök lépésének persze inkább elvi jelentősége van: az Országgyűlés elé akár változatlan formában is visszakerülhet a jogszabály, és akkor már semmilyen akadálya nincs annak, hogy azt elfogadja a törvényhozás. Az érdemi változtatás esélyét pedig csökkenti, hogy a homályos részeket a törvényhez kapcsolódó rendeletekkel tisztázná a kabinet. A törvényjavaslatban pedig tényleg több olyan elem is van, amely a jelek szerint részletesebb szabályozásra szorul. Ilyen például az MNB felügyeleti jogkörének kérdése, illetve az, hogy a jogalkotó hogyan is képzeli el a nokok átlátható és ellenőrizhető működésének biztosítását.
A lakásépítések ösztönzése – amely a nok intézményének bevezetésének deklarált célja – persze kétségtelenül érthető: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly mindössze 12 515 új lakás építésére adtak ki engedélyt Magyarországon, ami ugyan 29,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de nagyon messze van a piac normális működéséhez, a lakásállomány fejlesztéséhez szükséges mennyiségtől.
