Közel 180 milliárd a tét a kifogásolt közbeszerzéseknél

Tovább küzd Magyarország azért az 573 millió euróért (jelenlegi árfolyamon nagyjából 177 milliárd forintért) vagy legalább egy részéért, amelynek a folyósítását az „aszfaltkeverőügy” kapcsán még 2013 decemberében állította le az Európai Bizottság. Az azonban az ügy lezárásáig nem tudható, hogy mennyit veszíthet vagy nyerhet a teljes összegből Magyarország – közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. (Az uniós gyakorlat, hogy a kifogásolt esetekben a szerződéses összeg egy meghatározott százalékát Brüsszel megvonja.) Azt sem lehet tudni, hogy mikor zárulhat le az uniós eljárás. Most ugyanis a tárgyalások két párhuzamos eljárásban folynak, az egyikben a kormány épp a napokban lépett.

Magyarország még tavaly szeptemberben keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez, és kezdeményezve az Európai Bizottság 2015. júliusi felfüggesztő határozatának megsemmisítését, tekintettel arra, hogy a bizottság megsértette Magyarország védekezéshez fűződő jogát. A bizottság erre a keresetre adott érdemi védekezésére Magyarország 2016. március 2-án reagált – közölte lapunkkal a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. A másik eljárásban pedig Magyarország 2015 szeptemberében megküldte tagállami válaszát az Európai Bizottság előzetes megszakító levelére, valamint az említett határozatra, amelyben meghallgatást kezdeményezett. A bizottság egyelőre nem határozta meg a meghallgatás időpontját – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.

A bent ragadt 573 millió euró a 2007–2013-as programozási időszak forrásait érinti. Arra a kérdésünkre pedig, hogy az eljárás miként befolyásolta a lezárt időszakot, a Miniszterelnökségtől azt a választ kaptuk, hogy „a túlvállalásokkal úgy számoltunk, hogy várhatóan nem lesz forrásvesztés, de a programok zárása csak 2017 márciusában lesz, addig nem adható erre vonatkozóan pontos adat”. (A kifizetéseknek 2015. december 31-ig meg kellett történniük, de utána van még egy 15 hónapos zárási folyamat.) Ezek szerint Magyarország még egy évig bizakodhat abban, hogy esetleg hozzájut az összeg valamennyi részéhez, ami kompenzálná – az uniós forrás hiányában – az állami kasszából kifizetett összeget.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2007-ig visszamenőleg vizsgálta az uniós támogatással megvalósított magyar útépítésekre kiírt közbeszerzéseket. A bizottság versenykorlátozónak minősítette az útépítések során alkalmazott azon magyar gyakorlatot, hogy a közbeszerzési kiírásban a beépítés helyétől meghatározott kilométeren belüli távolsággal előírták az aszfaltkeverő telep meglétét. A kormány szerint ez annak az uniós szabálynak való megfelelést szolgálta, amely szerint az aszfaltot meghatározott hőmérsékleten kell előállítani, szállítani és beépíteni. A kormány kezdetben abban bízott, hogy a tárgyalásokon sikerül rendezni az ügyet, és esetleg az ilyenkor „szokásos” támogatáscsökkentéssel folytatódhat a pénzek folyósítása, de nem ez történt: a bizottság már 2013 decembere óta nem fizeti ki a számlák ellenértékét.

A feltárt ügyek másik csoportjába a közbeszerzési törvény megsértése tartozik, itt már két esetben is jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán további iratbekérések, szakértő-kirendelések, helyszíni ellenőrzések várhatók.

A feltárt ügyek másik csoportjába a közbeszerzési törvény megsértése tartozik, itt már két esetben is jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottságnál: a Semmelweis Egyetem Korányi-projektje, valamint a Szeged-Algyő vízközmű-beruházás kivitelezése kapcsán további iratbekérések, szakértő-kirendelések, helyszíni ellenőrzések várhatók. -->