Ma és holnap magyar–orosz vasúti járműgyártó vegyes vállalat alapításáról tárgyal Dunakeszin a Dunakeszi Járműjavító (DJJ) és a Metrovagonmas vezetése – értesült a Világgazdaság. Az új cég látrehozása az orosz társaság által megnyert 700 vasúti teherkocsi és 50 mozdony leszállításáról szóló egyiptomi pályázat teljesítéséhez kötődik. A munkában ugyanis részt venne a tenderen szintén pályázó DJJ és hazai partnere, a Ganz Motor Kft. is. Denisz Manturov orosz kereskedelmi miniszter nyilatkozata szerint Magyarországon tervezik orosz típusú HÉV-ek, metrók és vasúti személykocsik gyártását is, a járműveket magyarországi és közép-európai piacokra szánnák. A két társaság továbbá együtt indulna észak-afrikai és közel-keleti tendereken is. A miniszter ezekről korábban Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszterrel egyeztetett.
A Magyar Nemzet szerint az orosz társaság több száz millió euróért be is kebelezné a DJJ-t. Lapunk úgy tudja, hogy a Metrovagonmas „csak” résztulajdont szerezne, a két cég közös jövője pedig terítékre kerül a június második felében tartandó magyar–orosz kormányközi bizottság ülésén is. Itt jó eséllyel téma lesz a hazai orvosi műszerek és gyógyszerek oroszországi kivitelének felfuttatása és az oroszok itteni egészségügyi turizmusának további erősítése.
Szükség is van a kapcsolatok élénkítésére, hiszen kormányzati becslés szerint két év alatt a hazai cégek 4,5 milliárd dollárnyi oroszországi üzlettől estek el a Moszkva elleni nyugati szankciók miatt. A csökkenésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke szerint szerepe volt az alacsony olajárnak, valamint a rubel és az orosz fizetőképes kereslet gyengülésének. „A két ország árucsere-forgalma tavaly megfeleződött, az elmúlt két és fél-három évben pedig az orosz piacon aktív, mintegy ezer magyar vállalat ötöde morzsolódott le ” – válaszolt Tóth Imre a Világgazdaságnak. Közülük is azok, amelyek nem tudták meghitelezni a szállításaikat, ráadásul az orosz hitelgarancia gyakran még magyar exportfinanszírozás mellett is akadozik. Viszont a kivonulás jóval kisebb, mint az 1998-as orosz pénzügyi válság idején, amikor a magyar cégek helyére a riválisaik nyomultak be, máig ott maradva.
A hazai vállalatok bőven találnak piaci réseket, de azokat maguk az orosz vállalatok is felkínálják. Így Magyarországról származik az Oroszországban felhasznált vetőmag 6-8 százaléka. Az önellátásra készülő orosz sertés- és baromfiágazatban felhasznált premix (minőségi takarmányadalék) 10-12 százalékát pedig a győri Agrofeed adja, amely rövidesen átadja a Tula mellett orosz megbízásra épített, 50 ezer tonna kapacitású premixüzemét. (A gyenge rubel miatt az oroszországi beruházások kivitelezése most 40 százalékkal olcsóbbá vált.) Keresik az oroszok a magyar zöldség- és gyümölcstárolókat, -hűtőket és -feldolgozókat is, Cseljabinszkban a Pólus Kft. fővállalkozásában létesül egy ilyen, ezt a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank finanszírozza. (Ez a volt KGST-bank, amelyből Magyarország 2000-ben lépett ki, és 2014 végén lett ismét a tagja.)
„Már öt éve nem érkezett olyan sok orosz üzletember Magyarországra, mint az elmúlt hónapokban. Nemrég népes krasznodari és szentpétervári küldöttség érkezett, az MKIK szervezésében” – mondta Tóth Imre. A krasznodariak magyar kivitelezésben szeretnének egy 100 ezer tonnás gyümölcstárolót, a voronyezsiek egy tízhektáros melegház létesítéséhez kerestek partnert. Komplett hűtőházakat, tejfeldolgozókat és keményítőgyárakat is igényelnének az oroszok. Nagy az érdeklődés az itteni termálturizmus iránt, a tavaly ötödével csökkent forgalom dacára is. Főleg cégvezetők érkeznek egy-egy hétvégére.
Erősödik a Budapest–Szentpétervár-tengely
A szentpétervári üzletemberek delegációja Tarlós István főpolgármester meghívására érkezett a napokban Budapestre, ezért találkozójukon főként a két nagyváros működését érintő partnerségek voltak terítéken. Tóth Imre tájékoztatása szerint a szentpétervári víz- és csatornázási művek, a Vodakanal három megállapodást kötött: egyet a csepeli víztisztításban fejlesztendő technológiák alkalmazásáról a szennyvíziszap kezelésében és a csatornák feltárás nélküli cseréjében. Ez ügyben szeptemberben magyar szakmai küldöttség utazik az orosz városba. Hazai vállalatok várhatóan besegíthetnek a szentpétervári közvilágítás LED-es korszerűsítésébe, az ottani kertészeti vállalat pedig a budapesti parkok gondozásában venne részt. Jutna szerep magyar cégeknek a megyei hulladékkezelésben is, a tyumenyi feldolgozóra kiírt tendert például a Pólus Kft. nyerte meg. Itteni beszállítótól rendelne fődarabokat 4-8 megawattos gázmotorokhoz a vízerőmű-turbinát gyártó, több tízezer fős Elektroszila egyik leányvállalata. A Kipszer Kft. a Szmolnij Insztyitut megbízásából 1200 fős kollégiumot épít Szentpétervárott, magyar exportfinanszírozással.
