BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tömegesen mehetnek tönkre családi vállalkozások

A hazai KKV-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémája is egy hullámban, a következő öt év során éri el őket. Márpedig a nemzetközi tapasztalatok szerint a családi vállalkozások kétharmada nem él túl egy ilyen váltást, egy ekkora mértékű, az egész szektorra kiterjedő bedőlés pedig komoly gazdasági és társadalmi kockázatot rejt magában – hívja fel a figyelmet dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja.

Bár a magyar jogrend nem ismeri a családi vállalkozás fogalmát, a GDP 70-72%-át és a foglalkoztatottság közel felét biztosító kis- és középvállalkozói szektort jelentős mértékben meghatározza ez a vállalkozási típus. Gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy a 2008-as válság idején készült felmérések szerint a családi vállalkozások munkahelymegtartó ereje felülmúlta minden más társaságtípusét. Ezért is jelenthet a magyar gazdaság számára komoly kockázatot, hogy a családi vállalkozások nagy részét közel azonos időszakban, a következő öt évben érinti majd a vállalatvezetői generációváltás problémája.

A családi vállalkozások – egyebek mellett – a tekintetben térnek el az egyéb gazdasági társaságoktól, hogy a vállalkozás a család egzisztenciájának is a biztosítéka. Érdemes megkülönböztetni „lehetőségorientált” és „kényszer szülte” családi vállalkozásokat, amelyek növekedés iránti motivációjukban, innovációra való képességükben, a professzionalizációra, nemzetköziesedésre való hajlandóságukban markánsan különböznek egymástól.

„Az Európai felmérések azt mutatják, hogy a családi vállalkozások közel kétharmada megy tönkre az első vezetői generációváltást követően. Mivel Magyarországon a családi vállalkozások többsége a rendszerváltást követő években alakult, komoly hiányt eredményezne a hazai termelésben és szolgáltatásban, egy, az európai trendekhez hasonló „bedőlési” hullám” – hívja fel a figyelmet dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és számviteli Karának dékánja.

„A probléma megoldásához sürgető lenne Magyarországon is definiálni a családi vállalkozások fogalmát, biztosítani kellene a megfelelő jogi és pénzügyi feltételeket az akadálytalan vállalkozásátadáshoz, valamint átfogó adatgyűjtéseket és kutatásokat kellene indítani a megfelelő szakpolitikai döntések és szabályozások előkészítéséhez. A folyamat az EU több tagországában már elkezdődött: a pénzügyi szakemberek azon dolgoznak, hogy megkülönböztetve más vállalkozási formáktól, külön adókulcs alá kerüljenek a családi vállalkozások” – teszi hozzá a BGE dékánja.

A hazai vállalkozói generációváltás támogatására a BGE a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen angol, francia, belga és lengyel partnerekkel együttműködve 2014-ben létrehozta az INSIST – INtegrational Succession in SMEs’ Transition, A generációváltás problémái a KKV-k vezetésében című kétéves projektet, amelynek célja egy, kifejezetten a vállalatvezetőket az irányítás átadására felkészítő képzés kialakítása. A szakmai együttműködés keretében április 28-29-én és május 12-13-án a BGE és az MGYOSZ ingyenes szakmai műhelysorozatot tart, amelyen a vállaltvezetők az irányítás zökkenőmentes átadásához szükséges stratégiai, humánerőforrás menedzsment, pénzügyi, adózási, és mentorálási ismereteket szerezhetnek.

A Budapesti Gazdasági Egyetem emellett a fiatal generációra is fókuszálva tavaly vállalkozásfejlesztési mesterszakon kifejezetten családi vállalkozást átvevő hallgatók számára indított képzést. „A rendszerváltáskor induló vállalkozók a szakmai ismereteikre alapozva vágtak bele vállalkozásaikba, vezetői, pénzügyi ismereteik nem igazán voltak. A jelenlegi generáció már gazdasági intézményekben tanulja a fejlett vállalatvezetést, így a generációs feszültség mellett vezetésszakmai nézetkülönbségek is megjelennek. Ugyanakkor a családi vállalkozások működésének hosszú távú biztosításához, versenyképességük megőrzéséhez szükségük van a fejlett üzleti szemlélet bevezetésére” – teszi hozzá Heidrich Balázs, a BGE dékánja.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek