Harc Kelet-Európa atompiacáért
Amerikai–orosz harc folyik a kelet-európai termonukleáris atomreaktorok piacán. Az USA a vasfüggöny lehullása után fogott bele az atomipari piacszerzéshez a térségben, terjeszkedési tervét a Forbes szerint egyetlen cégre alapozza, az is japán.
A japán többségi ellenőrzésű Westinghouse az orosz Roszatomnak dobott kesztyűt. Csehországban a két temelíni reaktor építése volt a tét, az egyetlen rivális a Roszatom vezette orosz–cseh konzorcium volt. Az amerikaiak útját 2012-ben például maga Hillary Clinton külügyminiszter igyekezett kikövezni. Ám Clinton tárgyalópartnerét, Petr Necas miniszterelnököt nem sokkal a megbeszélések után politikai csalásért bebörtönözték, a tendert pedig 2014-ben lefújták, mondván a kiíró CEZ-nek nem volt pénze a beruházásra.
A Westinghouse már a kétezres évek elején is adott el fűtőelemet Temelínnek. Együttműködött a Roszatommal is, addig, amíg arra az amerikai politika buzdította. Első szállítmányaival azonban nem volt sikere, a CEZ eltávolította azokat. A cég két működő temelíni blokkhoz 2020-ig csak a Roszatom-leány Tveltől vásárol fűtőanyagot, utána viszont ismét a Westinghouse-tól is.
A ki nem mondott amerikai cél a magazin szerint az, hogy akár úgy is csökkenjen térségünk atomiparának Oroszország általi ellenőrzése, hogy közben nem nő rögtön a Westinghouse részesedése. A társaság AP 1000 típusú reaktorából jelenleg nyolc épül: négy Kínában és négy az USA-ban. (E típus szerepelt volna a Paks II.-re kiírandó, de elmaradt tenderen, sőt a Világgazdaság korábbi cikke szerint a gyártó már az ezredforduló táján puhatolózott termékének itteni eladási lehetőségeiről is.)
Az amerikai reaktor amiatt is vonzó lehet a Forbes szerint, mert beszerzésük az energiabiztonság növeléseként tüntethető fel olyan időszakban, amikor a térség sok országa még mindig erős szálakkal kötődik az orosz gazdasághoz.
A Westinghouse-nak a csehországihoz hasonló ki- és bevonulására volt példa az elmúlt években Bulgáriában és Ukrajnában is. Most épp új lendületet vett: áprilisában bejelentette, hogy svédországi nukleárisfűtőelem-gyára orosz tervezésű kelet-európai reaktorok számára kezd fűtőelemet gyártani. Ezzel jól alapozhat a térség beszerzésdiverzifikáló törekvéseire. E szándékok egybeesnek azzal a 2014-ben – a Krím Oroszország általi megszállása után – megfogalmazott uniós energiabiztonsági céllal, amely szerint csökkenteni kell az orosz energiaiparnak való kitettséget.
Startolt a „Fukusima-álló” reaktor
Május 20-án elérte maximális szintű teljesítményét a novovoronyezsi atomerőmű. Ez a világ legelső, legmodernebb, 3+ generációs VVER-1200 típusú orosz reaktora. Hasonló a majdani paksi új, 1200 megawatt villamos teljesítményű blokkhoz, újszerűsége pedig abban áll, hogy megfelel a Fukusima utáni legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelménynek. Fő jellemzője az aktív és passzív biztonságvédelmi rendszerek optimális kombinációja. Ellenáll a földrengésnek, szökőárnak, hurrikánnak, hó- és jégterhelésnek és akár egy utasszállító repülőgép rázuhanásának is.
