Az Országgyűlés már tárgyalja a párizsi klímamegállapodást kihirdető törvényjavaslatot, de jogaink és kötelezettségeink csak akkor keletkeznek, amikor a törvény a nemzetközi is jogban hatályba lép. Ehhez legalább 55 országnak szükséges ratifikálnia a megállapodást, ezek a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55 százalékáért felelnek – emlékeztetett a Világgazdaságnak adott válaszában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A megállapodás aláíróinak az ENSZ-nél benyújtott kibocsátáscsökkentési vállalásokkal kell rendelkezniük, vállalásaikat teljesíteniük kell, minderről pedig átlátható és ellenőrizhető jelentést kell tenniük a nemzetközi közösségnél. Idővel emelniük is kell a vállalásaikat.
Az országokat érintő gyakorlati teendőket a megállapodás részletszabályai határozzák meg. Ezek előkészítése az NFM közlése alapján a klímacsúcs óta folyamatosan zajlik. Első ülését és ezen belül szakértői találkozóját május 16–26. között tartja Bonnban az a munkacsoport, amelyet Párizsban hoztak létre arra, hogy minél több döntést készítsen elő az új irányító testület számára. A testület a megállapodás hatálybalépése után ülhet össze. A nemzetközi tárgyalásokon Magyarország az tagjaként tárgyal, a tárgyalási fordulók előtt az egységes uniós álláspont kialakításában vesz részt. Magukon a tárgyalásokon már csak az EU főtárgyalói szólnak hozzá a vitához. A nemzetközi és uniós klímapolitikai szakpolitikai fő felelőse – a társtárcák bevonásával – az NFM.
Előzetes klímavállalása szerint Magyarország 2030-ra az 1990-es évek szintjéhez képest legalább 40 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását. Már tárgyalják az ennek eléréséhez szükséges, konkrét jogszabályi javaslatokat. Az e tárgyalások lezárása után hatályba lépő uniós jogi normák a magyar jogrendszer részeivé is válnak. Erre a rendeletek esetében közvetlenül kerül sor, az irányelvek esetében azonban még szükség lesz a vonatkozó magyar joganyag harmonizálására. Elvileg megeshet, hogy a meghozandó jogszabályok kisebb-nagyobb mértékben ütköznek a magyarországi érdekekkel. Felvetésünkre a fejlesztési tárca azt válaszolta, hogy a párizsi megállapodás megfelel a magyar és uniós érdekeknek, de – mint hangsúlyozta – az NFM azon dolgozik, hogy a konkrét vállalásokkal kapcsolatos tárgyalásokon fokozottan vegyék figyelembe a tagállamok közötti gazdasági és erőforrásbeli különbségeket.
A hazai szabályozásnak egyes részterületei már most megfelelnek a párizsi elvárásoknak. Az NFM szerint ilyen a klímapolitika szigorú, úgynevezett nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési rendszere. Ez azért alakult így, mert a párizsi megállapodás – egyik fő pozitívumként – kiterjeszti a korábban csak a fejlett országokkal szembeni elvárásait a nagy a megállapodáshoz csatlakozó valamennyi országra. Mivel pedig Magyarország fejlett országként vett részt a korábbi előírások teljesítésében, az számára már teljesített feltételnek számít, ami több más országnak új kötelezettségként jelentkezik.
Előtérben a fenntarthatóság
Az eddiginél szélesebb körűnek ígérkeznek az Európai Fenntarthatóság Hét magyarországi rendezvényei annak köszönhetően, hogy a programhoz csatlakozó hazai szervezetek munkáját összehangolja és segíti a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT). A május 30. és június 5. közötti eseményen fórumot, konferenciát, más rendezvényt szervezni kívánók a tanács honlapján történő egyszerű regisztrálás után bekerülnek abban a körbe, amely programjainak hírverést szervez az NFFT. „Ez nem csak környezetvédelem, hanem minden, a fenntarthatóságot előrevivő gyakorlat bemutatása. Ilyen a karrierépítés,a munkavállalás és az anyaság összhangjának a megteremtése” – hozott példát a Világgazdaságnak az NFFT elnöke, Bartus Gábor.
a munkavállalás és az anyaság összhangjának a megteremtése” – hozott példát a Világgazdaságnak az NFFT elnöke, Bartus Gábor. -->
