Vitték az ezüstöket és a kerámiákat

Új gyűjtői kör felé kíván nyitni a BÁV, ezt jelezte a a kétnapos tavaszi műtárgyaukció, ahol a házra eddig nem jellemző antikvár tételek is szerepeltek. Radnóti Miklós Ikrek hava című kötetének első kiadású dedikált példánya 150 ezer forintról indult, 220 ezren ütötték le, egy 1662-ben készült atlaszt 800 ezer forintos kezdés után 1,1 millió forintért adtak el.

Az első nap ékszerei közt szokás szerint akadtak befektetésre alkalmas darabok is. A legmagasabbról egy fehérarany, több mint 18 karátnyi apró briliánssal kirakott karkötő indult, és gazdára is talált 4 milliós kikiáltási árán. Egy briliánssal ékített fülbevaló 3,2 millióért, egy 2,6 karátos brillel díszített szolitergyűrű 3 millió forintért kelt el. Az órák közül viszont visszamaradtak a legértékesebbek: nem volt licit sem a 7,5 millióért kínált Zenith El Primeróra, sem a 2,4 milliós arany karkötős Patek Philippe-re (mindkettő modern férfióra volt). Az 1940-es évekbeli Jaeger aranytokos óráért viszont 80 ezres kikiáltásról 1,4 millió forintot adtak (ez annak a három ékszertételnek az egyike volt, amelyeknek a bevételét a BÁV az Őrzők Alapítványnak ajánlotta fel).

Az ezüstöket gyakorlatilag mind elvitték, orosz, német, ukrán és kínai befektetők is licitáltak személyesen és telefonon is. A Kölnben 1770 körül készített barokk boroskanna 380 ezerért kelt el, 300 ezres kikiáltás után, a bécsi Caspar Haas műhelyében 1804-ben készült kandeláberpár 400 ezerről indulva 800 ezerig jutott. Jól mentek a keleti tárgyak: egy 18. századi tibeti Buddha-szobor árát 240 ezer forintról 2,6 millióra tornászták fel. Komoly licitharcok folytak a modern kerámiákért, Gorka Géza, Kovács Margit, Gádor István és főként Gorka Lívia munkái gyakran megháromszorozták kezdőárukat. Most is volt jó néhány Zsolnay: a Mack Lajos formaterve alapján 1900-ban készített szecessziós virágtartó 2 millió forintba került. Apáti Abt Sándor szecessziós vázája pedig megtízszerezte az árát, amikor 240 ezres kezdés után 2,4 millió forinton ütötték le.

A második nap festménykínálatának fontosabb tételei közül ifj. Markó Károly itáliai tájképét 7,5 millióért indították, egymillióval magasabban ütötték le, Markó András Hazaérése 5,5 millión kezdett, 7,5 milliónál állt meg. A 20. század elejéről Csók István zsánerképe Interieur címen 3,2 millió forintos, Batthyány Gyula műlovarnős képe 7 millió forintos kikiáltási árán kelt el. Egry József Napsütéses Balaton című védett festménye, amely 1937-ben, a festő legtermékenyebb periódusában keletkezett, 6,5 millión kezdett, végül csaknem a dupláján, 11 millió forinton koppant a kalapács. Rippl-Rónai József pasztellje, a Fiatal nő vörös ruhában 3,8 millióról indulva 7 millióig emelkedett.