A General Electric segít a magyar államon

Május végére 13,2 milliárd forintra apadt az államháztartás központi alrendszerének hiánya – ahogy az előző hónapokban, az ötödikben is rekordot állított fel a deficitcsökkentésben a kormány. Májusban szokásosan jobb az egyenleg, az elmúlt két évhez hasonlóan most is jókora, ezúttal 131,5 milliárdos többlettel zárt a büdzsé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) továbbra is úgy véli, mindez „a hazai gazdaság kiemelkedő teljesítményének és a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető”. A hivatalos indoklás szerint „a kedvező gazdasági környezetnek, valamint a dinamikusan bővülő foglalkoztatásnak köszönhetően” emelkednek a bevételek, és segítenek a feketegazdaság elleni intézkedések is. Azt persze már az NGM is elismeri, hogy „emellett” a növekedési adóhitel is hozzájárul a magasabb társasági adóbevételekhez.

Valójában a bevételi többlet az áfánál és a személyi jövedelemadónál nem nagyobb annál, mint ami a tavalyi bázis növekedéséből adódik, miközben a meglepő a társasági adó alakulása. Itt azonban már tudjuk, hogy a General Electric hazai leányvállalatának gyors nyereségnövekedése az ok: miután az Alstom francia gépipari konszern erőművi és áramelosztó berendezéseket gyártó üzletágát integrálták, a profitjuk a 2014-es 304 milliárdról tavaly 4415 milliárd forintra nőtt, adófizetési kötelezettségük pedig 585 milliárd forintra emelkedett a korábbi 64 milliárdról. Ezt a több mint 510 milliárd forintot fizeti ki a magyar államnak a cég negyedévenként két év alatt az adóhitel miatt, és ezért extrán jó a büdzsé helyzete.

Ezenkívül a kiadások is jobban állnak, ami viszont az önerőt is igénylő uniós kifizetések vártnál lanyhább alakulása miatt van így – ez pedig nem feltétlenül jó hír a gyengélkedő gazdaságnak. A szaktárca szerint mindenesetre „a magyar reformok működnek, az államháztartás helyzete pedig stabil és kiszámítható”. Úgy vélik: a kétszázalékos hiánycél a költségvetés módosítását figyelembe véve is tartható.