Nem az az elsődleges a kormánynak, hogy milyen iparág képviselője jönne

„Szolgáltató központok, egészségügyi, ipari, vízgazdálkodási és más területek képviselői keresik a magyarországi beruházási lehetőségeket, rengeteg projekt van a csőben” – mondta a Világgazdaságnak Szabó László külügyi és külgazdasági miniszterhelyettes az egyik sikeres külföldi családi vállalkozás, az ausztriai Prinzhorn csoport legújabb magyarországi fejlesztése átadásán. A miniszterhelyettes a bizalom jelének tartja, hogy az osztrák családi cég ide összpontosítja fő erőit, itt építette meg a világ egyik legmodernebb erőművét és itt működteti Európa harmadik legnagyobb papírgyárát.

Szabó László emlékeztetett, hogy a hazai beruházási környezet vonzerejéről a közelmúltban pozitív képet festett a Magyar-Német Kereskedelmi és Iparkamara felmérése is. Fontos, hogy az itteni új fejlesztések kétharmada újraberuházás. Ez a befektetők elégedettségét mutatja, aminek a híre pedig terjed. Fő versenytársaink Szlovákia, Csehország, Lengyelország, néha Románia és egyes nyugat-balkáni országok is, de, ha egy vállalat Európába akar jönni, Magyarországnak komoly versenyelőnye van.

A lehetséges befektetők szempontjai változók, de Szabó László szerint ezen elvárásoknak Magyarország meghatározó részben megfelel. Ilyen a közlekedési infrastruktúra, amiben nagyon jók vagyunk: a mienk Európa harmadik legsűrűbb vasúthálózata, jók az autópályáink is, viszonylag sűrűn találhatók és többnyire újak. Európa logisztikai szívében vagyunk, amit sok vállalat ki is használ. Fontos még a képzett munkaerő elérhetősége és az, hogy a magyarok nagyon jó minőségben dolgoznak. Német mintára már a harmadik éve folyik nálunk duális képzés, amit már 50 ezer diák vesz igénybe. A cégek kapcsolatai az egyetemekkel is erősödnek, nem ritkán közvetlenül rendelnek maguknak adott képzettségű munkaerőt. Vonzó lehet az itt beruházni kívánóknak, hogy szerencsére csökken a munkaerő költsége, a Munka Törvénykönyve pedig flexibilis.

„A magyar kormány szempontjából nem az az elsődleges, hogy milyen iparág képviselője akar itt megtelepedni, hanem, hogy a beruházása hozzáadott értéket és munkahelyet teremtsen” – szögezte le a miniszterhelyettes. Szerinte már messze túlhaladtunk azon, hogy német autógyártók összeszerelője legyünk. A cél az, hogy az itteni gyártásban minél kisebb legyen az importtartalom. Jó látni, hogy az Audi magyarországi k+f központot hozott létre, illetve, hogy a Bosch is mintegy 700 itteni mérnököt alkalmaz. Példamutató az is, hogy a fenti Prinzhorn csoport Magyarországon világszínvonalú technológiával hasznosítja újra a papírhulladékot a gyártása, illetve energiatermelése során. „Viszont sokkolónak tartom a csoport vezérigazgatója, Cord Prinzhorn által hozott példát, amely szerint, míg Németországban nem kerül lakossági hulladék a lerakóba, addig nálunk ez az arány 40 százalék. A zöld technológiák terjedésével, a lakossági szelektív gyűjtés fejlesztésével, és megfelelő erőművekkel a hazai arány is leszorítható lenne” – jelentette ki.

A Világgazdaságnak a szintén külföldi tulajdonú, de nehéz helyzetben lévő dunaújvárosi vasműre vonatkozó kérdésére Szabó László közölte, hogy az állam már eddig is sokat segített orosz-ukrán kézben lévő Dunaferrnek. Az a szándéka, hogy a társaság megmaradjon. Ugyanakkor látni kell, hogy az acélipar globális szinten is nagy bajban van, ezért bizonyos óvatossággal kell kezelni a kérdést. Nem várható el a kormánytól a társaság végtelenségig történő megsegítése. Mivel a Dunaferr a magánszektor része, a tulajdonoson múlik, hogy tudja-e a cégét versenyképesen, költséghatékonyan, innovációkra is támaszkodva működtetni.  „A kormány ezután is segíti a Dunaferrt, de nem határtalanul”- szögezte le.