BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Gerendai: ötödével is nőhetnek a Sziget bevételei

A héten kezdődik a Balaton Sound, majd augusztusban a Sziget követi, amelyre már egyre inkább egy életérzés miatt járnak a látogatók – nyilatkozta lapunknak Gerendai Károly, az előbbi rendezvényeket is szervező Sziget Kft. ügyvezetője.

Az idén elővételben elkapkodták a múlt heti soproni Volt Fesztivál bérleteit, az augusztusi Szigetre pedig június vége óta nem lehet bérleteket vásárolni. Mi állhat az óriási érdeklődés hátterében?
– Ez több tényezőnek köszönhető, a fesztiváljaink szakmai sikerein túl az egyik ilyen, hogy a korábbiakhoz képest több pénzük van az embereknek szórakozásra. Ezek mellett az is megfigyelhető, hogy a fiatalok körében a fesztiválozás egyre népszerűbb nyaralási és szórakozási forma, lassan már szerves részévé válik az életüknek. Ez egyébként világtrend, amelybe Magyarország is illeszkedik. Mindeközben mára a vendégek körében az is letisztult, hogy nem az alacsony ár a legfontosabb szempont, inkább a kedvező ár-érték arányú rendezvényeket keresik. Tehát ezek együttesének köszönhető a rendezvényeink sikere.

Vagyis nem új stratégia áll e mögött?
– A sztárok mindent megtesznek az árak felhajtásáért, amelyek így az egekbe szálltak, amit a jegyárakkal nem tudunk lekövetni. Ezért pár évvel ezelőtt a Sziget kapcsán stratégiát váltottunk: az irreálisan magas fellépőárak miatt már nem akarunk és nem is tudunk a nálunk gazdagabb, nagy nemzetközi fesztiválokkal versenyezni. Ezért a fejlesztéseink során nem a sztárprogramokra akarunk még többet költeni, hanem arra – például a látványvilágra, a sokszínűségre vagy a jó minőségű szolgáltatásokra –, amivel megkülönböztethetjük a Szigetet a többi fesztiváltól. A Sziget sikere tehát nem a korábbinál is erősebb programnak köszönhető – ebben a korábbi évekhez képest idén sem lesz érdemi változás –, hanem a tudatosan erősített önálló brandnek és a „Sziget-életérzésnek”.

A program tehát kevésbé lényeges?
– Ez így nem mondható. A jó program elvárás a közönség részéről, de a Szigeten egyre kevésbé a sztárok kiléte az elsődleges „hívószó”. Ha valaki megnézi, a Szigethez hasonló jelentőségű fesztiválokon nagyon hasonló a fellépők listája, ezért ebben nem fogjuk tudni lekörözni a versenytársainkat, maximum a programjaink sokszínűségével. Ugyanakkor a Volt sikere esetében a sztárfellépők léte még mindig fontos szempont. Ez azért lényeges, mert a magyar közönség – mely jellemzőbb a soproni rendezvényen –, inkább „fellépőérzékeny”, mint a Sziget nemzetközibb közönsége. A magyar fesztiválok között egyébként Sopronban kiemelkedően erős sztárprogramot tudunk nyújtani, miközben mára közkedvelt márka lett a Volt is. A Sziget magyar közönségének körében megfigyelhető, hogy inkább napijegyet vásárolnak, és inkább azokra a napokra váltanak belépőt, amelyeken a kedvenc előadóik lépnek fel. Ennek persze anyagi okai is vannak, de ha már csak egy-egy napra tud valaki kijönni, akkor érthetően jobban megnézi, hogy melyik nap játszik olyan sztár, akit szeretne megnézni. A külföldiek viszont inkább a bérleteket vásárolják, ami szintén logikus, hiszen ha már ideutaznak, szívesebben maradnak több napra.

Hogyan oszlanak meg az idei Sziget költségei és kiadásai?
– A bevétel szerkezetében nincs jelentős változás a korábbi évekhez képest, továbbra is legalább 75 százalékot tesz ki a jegyek, bérletek értékesítéséből befolyó összeg. A szponzorációból és a vendéglátásból származó bevétel pedig körülbelül azonos, 10-12 százalék körüli értéket képvisel, és körülbelül egy százalékot tesz ki az állami forrás. Összességében egyébként körülbelül hatmilliárd forint bevétellel számolunk, ami valamelyest jelentősebb a tavalyinál. A kiadások közül továbbra is a programokra fordított összeg a legnagyobb tétel, illetve ezt követik a technikai jellegű költségek. Az idei Szigeten természetesen Rihanna és a már visszatérő vendégnek mondható Muse lesz a legdrágább előadó.

Néhány éve úgy nézett ki, hogy a Balaton Sound – amelyet idén július 6. és 10. között rendeznek – „megeszi” a Szigetet.
– Amikor a Szigetnek nehézségei voltak, valóban a Balaton Sound volt az aranytojást tojó tyúk. Mára azonban pénzügyi szempontból szerencsére stabilizálódott a Sziget is, miközben a Balaton Sound eredménye már nem tudott nőni, inkább stagnál. A zamárdi rendezvény és a Sziget közönsége között egyébként nincs nagy átfedés, ezért nem kell tartanunk attól, hogy az egyik a másik kárára fejlődik.

A kormány jövőre csökkenti az éttermi szolgáltatások áfáját. Ön több vendéglátóhelyet működtető cégben érdekelt, és a fesztiválokon is működtetnek ilyeneket. Milyen hatásai lehetnek az önök üzleteire a kormányzati döntésnek?
– Az éttermi szolgáltatások áfáját két lépcsőben, de először jövőre csökkentik. Az nem egészen világos, hogy pontosan mire vonatkozik majd a jogszabály. Egyelőre a jogászaink vizsgálják, hogy a fesztiválokat érinti-e majd valamilyen formában ez a változás.

A Szigettel gyakorlatilag véget ér a fesztiválszezon.
– Számunkra valóban, bár Zamárdiban, a Balaton Sound helyszínén a Sziget után még lesz két fesztiválunk (B. my. Lake, Strand Fesztivál). Az előbbi az elektronikus, az utóbbi pedig elsősorban a pop-rock műfajra és főleg annak hazai sztárjaira épít. Ezen fesztiválok szervezését ugyan a mi cégünk végzi, de az üzleti eredményünket nem befolyásolják, mivel fix pénzt kapunk a munkánkért. Ezek ugyanis nem Sziget Kft. által tulajdonolt, hanem a partnereink által megálmodott, üzletileg független produkciók. De miután bezárnak a nyári szabadtéri fesztiválok, indul az őszi koncertturnészezon. Ebből is kivesszük a részünket, hiszen például a fővárosban több helyen is érdekeltek vagyunk a zenés rendezvényhelyszínek üzemeltetésében. Például a résztulajdonomban lévő cég által üzemeltetett Budapest Parkban vagy a kollégáim által működtetett Akváriumban szintén lesznek koncertek.

Az említett fesztiválok mellett néhány éve egy újabb rendezvénnyel is előállnak: az egri Music Hungary konferenciával. Ez egy újabb „láb”?
– Üzleti lábnak nem nevezném, mivel a Music Hungary egy kis költségvetésű – de remélem, annál nagyobb jelentőségű – szakmai konferencia, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy kialakuljon érdemi párbeszéd a zeneipar szereplői között. Ez tehát inkább indirekt módon támogatja a rendezvényeket, az iparág működését.

Az egri rendezvény tehát nem a szezon megnyújtására hivatott. Nem is céljuk, hogy a nyári fesztiválszezont kitolják?
– Az iskolakezdet, az egyre bizonytalanabb időjárás miatt az ősz nem igazán kedvező szabadtéri rendezvények megtartására, márpedig mi szabadtéri specialisták vagyunk. Miután a kollégáim nyáron nem érnek rá, csak ősszel tudnak elmenni szabadságra, ezért erre az időszakra nem tervezünk nagy rendezvényeket. Ráadásul közel járunk a kapacitásaink határához, miközben ősszel már hozzá kell látni a következő évi fesztiválok előkészítéshez. Persze vannak olyan országok, ahol az ősz is szabadtéri szezonnak számít, és az estleges külföldi együttműködésről még nem mondtunk le teljesen, de most nincs semmi ilyen konkrétum a kezünkben, csak ebben még lehet némi mozgásterünk. Olyasmire gondolok, mint az egykori isztambuli rendezvényünk, amelyet szeptemberben tartottunk, de nem terhelte túl a rendszert, mert nem kellett benne minden kollégának részt vállalnia.

A Balaton Sound, a Gourmet, a Gyerek Sziget, a Sziget és a Volt Fesztivált is szervező Sziget Kft. tavalyi bevétele meghaladta a tízmilliárd forintot. Milyenek az idei kilátások?
– Az idei rendezvényeken átlagosan 5-10 százalékos jegyáremelést hajtottunk végre, és persze a költségeink is növekednek. Mivel kiemelkedő az érdeklődés a fesztiváljaink iránt, arra számítok, hogy a bevételek nagyobb arányban nőnek majd, mint a kiadásaink, vagyis az említett tavalyi 10,2 milliárd forintos bevételt, remélem, legalább 15-20 százalékkal sikerül növelnünk.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek