Újbuda csak 32 milliót kap

Összesen mintegy 10,5 milliárd forint tőkét vonnak ki a Kopaszi-gát ingatlanait tavaly év végéig tulajdonló portugál befektetők és Újbuda önkormányzata közös cégeikből. Az ingatlanvagyont még tavaly apportálták az e célra alapított Kopaszi Gát Kft.-be, majd utóbbi üzletrészeit eladták a Garancsi István érdekeltségébe tartozó két cégnek, a Market Asset Management Kft.-nek és a River Dunainvest Kft.-nek. A Property Market Kft. ezen a bázison tervezi a főváros legnagyobb, 200 milliárd forintra méretezett ingatlanfejlesztését a lágymányosi területen. A másfél évtizedes ingatlanüzletben Leisztinger Tamás és a Garancsi-féle Market-csoport látszik nyerőnek, a portugálok és a Fővárosi Önkormányzat viszont – a cégek mérlegei alapján – nem szedték meg magukat az ügyleten.

A beruházás kezdetén, több mint egy évtizede Leisztinger Tamás befektető cégével hozott létre közös fejlesztési társaságot a XI. kerületi önkormányzat. Utóbbi 36 hektárt vitt a házasságba, igaz, ez nem mind építési terület, beleértendő az öböl felparcellázott vízfelülete a partfalakkal, a korábban elhanyagolt zöldterületek és a teljes Kopaszi-gát is. Az önkormányzat még az érdemi fejlesztések előtt kiszállt a közös cégből, és 2006-ra 1 százalékra csökkent a részesedése. (Az ügy kapcsán perbe is fogták Molnár Gyulát, a vád szerint hivatali hatalmával visszaélve játszott át egy több százmilliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül egy magáncégnek.

A jogi procedúra csak két éve zárult le, Molnárt felmentette a Kúria.) Az önkormányzat az ingatlanokat könyv szerinti értéken, 1,5 milliárd forinton vitte be a közös cégbe, majd a részesedését két és fél évvel később kétmilliárd feletti áron adta el. Legalábbis erről és 38 százalékos haszonról nyilatkozott Molnár Gyula, a kerület akkori polgármestere a HVG-nek 2007-ben. A projekttársaságok szeptemberben esedékes tőkeleszállítása sem sokkal dobja meg a bevételeket: összesen 32 millió forint jut az önkormányzatnak a hat cégben meglévő részesedése után – kapta a választ a Világgazdaság az önkormányzattól.

Leisztinger a korabeli sajtóhírek szerint 25 milliárd forint körüli áron passzolta el az Öböl Invest Kft.-t, illetve az ingatlanokat a Mota-Engil portugál befektetőnek. Azzal együtt, hogy 8,5 hektárt tett hozzá a fejlesztési területhez, és 6-7 milliárd forintos fejlesztést valósított meg, milliárdokat keresett az ügyleten.

A Market-cégek által fizetett vételárról pontos információ nincs, némi kapaszkodót jelent azonban, hogy az állami tulajdonú Eximbank 52 millió euró hitelt nyújtott az ingatlanügylethez, ami bő 16 milliárd forint. A portugál befektetők által tulajdonolt anyacég, az Öböl Invest Kft., és az – önkormányzattal közös – leányok mérlege sem utal arra, hogy megközelítették volna a 25 milliárd forintos értékesítést. Sőt, az Öböl Invest beszámolója elég cudarul festett 2015-ben: árbevétele 53 millió forintot ért el, 2,2 milliárd forint veszteséggel zárta az évet, így a saját tőkéje a jegyzett tőke fele alá zuhant.

Az Öböl XI. eredményei valamivel fényesebbek, 13 milliárd forintnyi kötelezettséget rendezett, és 40 milliós árbevétel mellett 430 milliós nyereséget jelentett. A portugálok – az Estia SGPS és a Mota-Engil Real Estate SGPS – az Öböl Investből veszik ki a legtöbbet, 5,8 milliárd forintot. De a nyolc Öböl-cégből kivont, összesen 10,5 milliárd tőke is jócskán elmarad az egykori Leisztinger-üzlettől. Az ingatlanportfóliót átvevő Kopaszi Gát Kft.-ben sincs nyoma 25 milliárd forint feletti tételnek. A cégben 64,5 millió eurónyi vagyont tartottak nyilván, ami a 20,2 milliárd forint beapportált ingatlannak felel meg.

Nem számoltak

Az igazi veszteség nem a portugálok kiszállásakor, hanem a belépésekor érte Újbuda önkormányzatát, mégpedig a rossz szerződéskötés miatt – válaszolta a Világgazdaságnak a XI. kerületi önkormányzat sajtóosztálya. A terület újraértékesítésekor például azzal kell szembesülnie, hogy nem a vételár arányában részesül az ingatlanok eladásából, hanem csak a költségek – például parkfenntartás, banki és jogi költségek – levonását követően számított mértékben. Ugyanis amikor a szocialista vezetésű önkormányzat eladta a fejlesztési területet, a projekttársaságokban szerzett 1 százalékos üzletrészéhez semmilyen jogot vagy minimumárat sem kötött ki magának – idézi fel az önkormányzat. Nem számoltak a fejlesztések elmaradásával vagy egy esetleges továbbértékesítés lehetőségével. Mindez azt jelenti, hogy hiába adtak túl akár többmilliárdos haszonnal a befektetők a korábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, most mindössze 100 ezer eurós, nagyjából 32 millió forintos bevételre számíthat a kerület – így az összegzés.