BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Kevesebb energia is elég a világnak

Az energiahatékonyság növekedésével a világ országai együtt 5,7 ezermilliárd dollárral kevesebbet költöttek energiára az elmúlt 25 évben. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tanulmánya szerint e megtakarítások egyaránt jelentkeztek a kormányoknál, az üzleti életben és a háztartásoknál. A csökkenés hozadékaként kisebb lett az érintett országok energiaimport-igénye, ezzel importfüggése is.

Az eredmények persze világszerte nagy szórással jelentkeztek. Magyarországon például – ahol szintén évről évre zsugorodik az egységnyi GDP előállításához szükséges energia mennyisége – az ezt jelző mutató értéke 2014-ben 80 százalékkal volt rosszabb az uniós átlagnál az Eurostat adatai szerint.

Az IEA kiemeli, hogy 2014-ben globálisan 90 milliárd dollárt fordítottak az épületek energiahatékonyságának javítására. E téren Magyarországon a tavaly májusban elfogadott energiahatékonysági törvény ígér nagy előrelépést, mert ennek egyik eleme éppen a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) megvalósítása. A törvény szerint az épületek korszerűsítésén túl fel kell mérni és ötévente felül kell vizsgálni, hogy milyen hatékonyságjavulás várható a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléstől, a hatékony távfűtéstől és távhűtéstől. Fel kell tárni a gáz- és áramhálózatokban, főként a háztartási méretű kiserőművekben rejlő lehetőségeket is. A nagyvállalatoknak négyévente ki kell mutatniuk energetikai veszteségeiket, és intézkedniük kell e veszteség csökkentéséről.

Mindezek eredményeként 2020-ra évi másfél százalékkal, összesen pedig 25 százalékkal kell csökkenteni az ország energiafelhasználását. Korábban Thuróczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy energiahatékonysági beruházásokra mintegy 500 milliárd forint áll rendelkezésre 2014–2020 között.

Az IEA adataiból kibontakozik egy érdekes trendváltás is. Míg ugyanis eddig egy adott gazdaság erősödésével vagy gyengülésével párhuzamosan nőtt vagy csökkent az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátása is, mára ez az együtt járás gyengült. 2013-ról 2014-re például bővült a világgazdaság, az ühg-kibocsátás mégis szinten maradt. Az USA energiaminisztériuma (EIA) szerint ez megismétlődött tavaly is, a világgazdaság 3 százalékos növekedése mellett. Az ok az ipar, az energiaipar, a közlekedés és az épületek energiahatékonyságának javulása mellett az, hogy tudatosabb, azaz takarékosabb lett a lakosság energiafelhasználása, az igénybe vett energián belül pedig egyre nagyobb a megújulók aránya. Ez egy további mutató, az energiafelhasználásra jutó karbon lábnyom értékének csökkenését, azaz javulását hozta.

Az EIA nagyjából a fejlett országokéval azonos szintre teszi az USA gazdaságának energiaigényességét. Míg globálisan egydollárnyi GDP előállításához tavaly átlagosan 5500 Btu-t (brit hőegyenértéket) használtak fel, addig az USA-ban 5900-at. Kanadában és Oroszországban viszont mintegy 9800 Btu-ra volt szükség, Indiában és Mexikóban (ahol keveset fűtenek) csak 3700 Btu-ra.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek