Cégvilág

Ötszázmilliárdos óriásberuházás a Mátraalján

Mai áron mintegy 500 milliárd forintból új, szén-dioxid-kibocsátás nélküli lignitblokk létesülhet a Mátrai Erőmű területén, 2025-re. A társaság felkészült a beruházásra, a labda az államnál van.

Új, 500 megawattos, környezetkímélő technológiával működő lignit- és biomassza-tüzelésű erőműblokkot helyezhetnek üzembe a Mátrai Erőmű visontai telephelyén a következő évtized derekán. A beruházás közel egymilliárd euróba kerülne, és további 600 millió euróért kellene telepíteni a keletkező szén-dioxid szabadba kerülését megakadályozó, úgynevezett tisztaszén-technológiájú (CCS) berendezést – tudta meg a Világgazdaság Valaska Józseftől, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósági elnökétől. Összehasonlításképpen: a 2400 megawattos Paks II. közel 12 milliárd euróba kerülhet.

A 40 éves üzemidőre tervezett blokk olyan (oxy-fuel) eljárással működne, amilyet az angliai White Rose projektben is terveznek, és amilyen kísérletképpen több európai országban, így Spanyolországban is működik. A mátrai létesítmény mintegy 70 százalékban helyi lignittel, közel 30 százalékban pedig biomasszával működne, az utóbbihoz az erőműtársaság a már kieépített beszállítói köre révén jutna.

A tervezett beruházást az indokolja, hogy a társaság jelenleg működő, közel 700 megawatt összkapacitású lignitblokkjai a 2020-as évek derekára környezetvédelmi és műszaki szempontból elavulnak, le kell majd őket állítani, viszont az ország energiastratégiája 2025 után is számol a szénalapú áramtermeléssel – igaz, a mostaninál kisebb mértékben. A Mátrai Erőmű vezetése ezért programot dolgozott ki a fenntartható szénalapú áramtermelésre. Elkészítették a tervek között több éve szereplő, 500 megawattos lignitblokk megvalósíthatósági tanulmányát, környezetvédelmi engedélyét pedig hozzáigazították a már kötelezően alkalmazandó CCS-technológia és az időközben szigorodott károsanyag-kibocsátási normák elvárásaihoz.

Igen fontos lesz az állam szerepe. Az eddig megszerzett engedélyek rugalmasan átkerülhetnek az állam tulajdonába, de ennél sokkal többről van szó. „Jelenleg Európában tisztán üzleti alapon erőművet építeni nem lehet. Az atomerőművek építése mögött szinte kivétel nélkül állami szubvenció, de legalábbis részvétel áll. A megújulók is az állami akaratnak megfelelően kialakított átvételi rendszernek vagy beruházástámogatásnak köszönhetően terjednek ugrásszerűen. Szénerőművet kevés állam támogat, főleg Lengyelország, elsősorban ellátásbiztonsági megfontolásból” – magyarázta Valaska József, hozzátéve, hogy a közeljövőben kormányszintű döntés válik szükségessé arról, hogy az állam villamosenergia-termelő kapacitást létesítsen a mátrai blokkok majdani leállításával felszabaduló bányák ásványkincsének hasznosítására. A Mátra addig is 60 megawattosra növelné a ma 16 megawattnyi naperőmű-kapacitását.

Az idő azért is sürget, hogy a hazai mérnökök – uniós forrásokkal – új szén-dioxid-feldolgozó megoldásokat fejleszthessenek ki, s ezáltal akár nemzetközi előnyre is szert tehetnek. A társaság szakértői szerint az áramtermelés során keletkező, évi 2,5 millió tonna szén-dioxidot célszerűbb metánná alakítva eladni az iparnak – javítva a hazai földgáz termelési struktúráját és minőségét –, mint föld balatti tárolókban elhelyezni. Mindazonáltal, ha megmarad e szén-dioxid-mennyiség, önmagában az sem veszélyezteti uniós vállalásunkat, mert e mennyiség az erőmű jelenlegi, évi 6,5 millió tonnás kibocsátásának a felét sem éri el.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek