A bíróság fizetésképtelennek nyilvánította és elrendelte a Geuronet Tanácsadó és Szolgáltató Bt. felszámolását. Ez a cég volt az egyik főszereplője a Máv Cargo 2007–2008-as privatizációja körüli korrupciógyanús ügyletnek. A MÁV teherfuvarozó cégét az osztrák államvasutak (ÖBB) leányvállalata, a Rail Cargo Austria 407 millió euróért (akkori árfolyamon 102 milliárd forintért) vette meg, és az adásvételi szerződés összehozásáért még 6,6 millió eurót fizetett ki sikerdíjként. A felfogadott lobbista a Geuronet, illetve annak egykori kültagja, Gulya András volt – ő az első Fidesz-kormány idején rövid ideig a Postabank vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be. Az évekig tartó nyomozás során az is felmerült, hogy a sikerdíj egy része magyar politikusoknál landolt volna, de ez nem bizonyosodott be.
Többszöri nekifutás után az osztrák ügyészség 2014-ben jutott el a vádemelésig azzal, hogy túl magas volt a sikerdíj, és az ellenszolgáltatás sem volt megfelelő. Három személyt vádolt hűtlen kezeléssel, köztük Gustav Poschalkót és Horst Pöchhackert. Előbbi 2007 nyarán az osztrák vevő vezetőjeként aláírta Gulya megbízását, utóbbi, az akkori ÖBB felügyelőbizottsági elnök, javasolta a lobbista bevetését. Az ügyész hiába érvelt azzal, hogy nincs nyoma a lobbicég által végzett hasznos tevékenységnek, a bíróság felmentő ítéletet hozott nyáron, első fokon.
Ami a Geuronetet illeti, a milliárdos sikerdíj nem látszik a mérlegében, legalábbis 2009-től nem tüntetett fel árbevételt. Márpedig a vádirat szerint Gulya 2009-ben nyújtotta be a sikerdíjas számlát, és abban az évben fizetett is az osztrák fél. Aztán 2012-ben hirtelen bő egymilliárd forint veszteséget mutatott ki a Geuronet, és a saját tőkéje is drámaian festett, mínusz 1,063 milliárd forintra zuhant. Az utolsó elérhető mérleg alapján a helyzet tovább romlott, mínusz 1,169 milliárd szerepelt a saját tőke és ugyanilyen méretes a kötelezettségek során. A beszámoló a mínuszokat egy 2010. évi követelés leírásával, továbbá egy – közelebbről meg nem nevezett – le nem zárt, per alatt álló üggyel magyarázta. Az osztrák sajtóban annak idején azt szellőztették meg, hogy a pénz előbb Gulya Erste bankos számlájára került, majd egy svájci bankban landolt.
A Geuronetet Gulya édesanyja alapította, Gulya András maga ügyvezetőként, illetve 2012-ig kültagként vállalt szerepet a bt.-ben. Azután az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett Kroisos bukkant fel egyedüli tulajdonosaként. Igaz, a későbbi taggyűléseken Gulya képviselte a Kroisost. A lobbicég egyébiránt szerepel azon a listán, amelyen az adóhatóság a 180 napon túl, 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartozó cégeket tartja nyilván. Mint a bírósági végzésből kiderül, a Geuronet ellen már 2013-ban benyújtották a felszámolási kérelmet, de csak most állapították meg a fizetésképtelenségét.
