Sulyok Tamás mellett Novák Katalin és Schmitt Pál juttatását is elvenné Magyar Péter
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar Péter hétfői, napirend előtti felszólalásában hirdette meg a Tisztítótűz-műveltet, amellyel tulajdonképpen hadjáratot indított saját parlamenti ellenzékével szemben. A kormányfő beszédében párhuzamot vont a magyar politikai rendszer és a szicíliai maffia, azaz a Cosa Nostra között, amely kijelentését számos képviselő kifogásolta. A vádakra kedden Bóka János, a Fidesz országgyűlési képviselője, korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter válaszolt. A politikus ellenezte a tervezett változtatásokat, alkotmányos puccsnak nevezve azokat, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotás útján kívánja elmozdítani hivatalából a kormány.
Magyar Péter a felvetésekre indulatosan válaszolt és gyakorlatilag megtorlásokat helyezett kilátásba.
Magyar Péter megvonná néhány korábbi köztársasági elnök illetményét
„Miért nem írják bele az Alaptörvénybe, hogy nem szerezhet képviselői mandátumot az, aki nem a Tisza Párt színeiben indul a választáson?” − tette fel a kérdést Bóka János, majd azt is hozzátette, hogy a kormány a rendelkezésére álló jogi eszközök segítségével él vissza a közbizalommal.
Magyar Péter válaszát azzal indította, hogy a felszólalást szánalmasnak, nevetségesnek, szomorúnak, valamint felháborítónak minősítette, majd a korábbi kormány felelősségét feszegette az európai uniós források blokkolása kapcsán. Mindezek után a miniszterelnök a társadalmi párbeszéd fontosságát taglalta, majd szemlézett néhányat az eddig beérkezett véleményekből. Magyar Péter szerint a legtöbben szigorítani akarnak a Tisztítótűz-művelet elemein:
- A legtöbb javaslat arra érkezett, hogy ne 12 évben, hanem 8 évben - tehát 2 ciklusban - maximálják az országgyűlési képviselők mandátumhosszát.
- Az alkotmánybírói megbízatások hosszát többen 12 évről 9 évre csökkentenék.
- Sokan pedig azt követelik, hogy azon köztársasági elnökök, akik nem töltötték ki hivatali idejüket, ne részesüljenek élethosszig tartó juttatásokban.
Ezt követően Magyar Péter Áder Jánost is szóba hozta, ám felszólalása, az öt perces időkeret túllépése miatt megszakadt.
A kormányfő a felsorolás közben arról is beszélt, hogy a mandátumokra vonatkozó szabályozás visszamenőleges hatályú lehet, így az ellenzéki frakciókban ülő politikusok nagy részét a döntés kizárhatná a parlamentből. A jelenlegi alkotmánybírák közül pedig öt lenne kénytelen távozni a testületből.
A köztársasági elnökökre vonatkozó kijelentését később a kormányfő egy közösségimédia-poszttal nyomatékosította.
A köztársasági elnökök juttatását érintő változás a felvázolt formában Schmitt Pált, Novák Katalint, valamint eltávolítása esetén Sulyok Tamást érinthetné.
Novák Katalin helyzete
A korábbi elnökök közül Novák Katalin helyzete némileg egyedi. Mivel a volt politikus, aki 2024. február 10-én mondott le államfői pozíciójáról, már munkát vállalt, így nem részesülhet az őt megillető tiszteletdíjban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Novák Katalin önként mondott le a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjáról. A döntés hátterében az áll, hogy a volt államfő elmondása szerint rengeteg energiával és ambícióval bír, amit szeretne a hétköznapokban hasznosítani.
A jelenleg hatályos, vonatkozó törvény értelmében, amennyiben egy korábbi államfő olyan munkát végez, amellyel egészségügyi szolgáltatási (tb) járulék kötelezettsége keletkezik, akkor a havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Kizárólag egyéb korábbi juttatásait tarthatja meg, amennyiben ilyennel rendelkezett.
