Gyógyszer, magánorvos: erre megy a legtöbb pénz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Egyre kevesebb pénz érkezik az egészségpénztárakba a munkáltatóktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a kasszákba az idén az első fél évben csupán 14,7 milliárd forintot tettek ki, vagyis évtizedes minimumra süllyedtek. Tavaly az első fél évben még 15,1 milliárd forint volt a munkáltatói hozzájárulások összege. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy egy nagy munkáltató kiszállt a támogatásból. A honvédség úgy döntött: az idéntől nem fizeti tovább a több mint 20 ezer dolgozója számára a tagdíjat, inkább Erzsébet-utalványt ad. (Ez egyébként érthető lehet az után, hogy tavaly a Buda-Cash, illetve a brókercéghez kötődő DRB bankok csődje után a Honvéd Egészségpénztárban 1,8 milliárd forintnyi tagi megtakarítás veszett oda.)
Az egyéni tagi befizetések viszont az idén is nőttek az egészségkasszáknál, az első hat hónapban csaknem 5,7 milliárd forintot fizettek be a tagok, ez 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. A befolyó tagdíjon belül az arányok tehát folyamatosan tolódnak az egyéni befizetések irányába, de még mindig a munkáltatóktól jön a pénz több mint 70 százaléka. A teljes tagdíjbevétel tavaly óta stagnált, az első fél évben alig érte el a 20 milliárd forintot. Ez pedig nem jó hír a pénztáraknak, ha megvalósulnak a jövőre tervezett cafeteriaátalakítások. Az egészségpénztárak ugyanis a nyugdíjkasszáknál sokkal nagyobb mértékben függnek a munkáltatói befizetésektől, és a cafeteria-rendszer átalakításaira is sokkal érzékenyebben reagálnak. Jövőre pedig nőni fog az egészségpénztári hozzájárulások közterhe, miközben komoly versenytársként megjelenik a cafeterián belül a kedvezményesebben adózó készpénzjuttatás. A kasszák egyébként a tagdíjak legfeljebb 10 százalékát vonhatják el a működésükre.
A változás több mint 1,1 millió pénztártagot érinthet, az egészségpénztáraknak, illetve újabban már egészség- és önsegélyező pénztáraknak ennyi tagjuk volt június végén. Az önkéntes egészségkasszák taglétszáma egyébként folyamatosan nő, az egy tagra jutó vagyon viszont nem gyarapszik. Június végén nem egészen 60 milliárd forintot kezeltek a pénztárak, ebből 54,3 milliárd forint volt a tagok egyéni számláin, ez számlánként 49 ezer forintot tesz ki. Az sem hozott áttörést a befizetésekben és a felhalmozásban, hogy az önsegélyező pénztári funkciók felvételével új szolgáltatásokkal bővült az egészségpénztárak palettája.
A tagok ugyanis ezeket a szolgáltatásokat továbbra sem keresik. Az idei első fél évben a lakosság nem egészen 26 milliárd forintnyi egészségpénztári szolgáltatást vett igénybe, ennek több mint a feléből gyógyszert vásárolt. Sokan használják még a pénztári megtakarítást magánorvosi rendelőkben, az első hat hónapban 5,74 milliárd forintot költöttek ezekre a szolgáltatásokra. A harmadik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszközök finanszírozása, erre több mint 5 milliárd forintnyi önkéntes egészségpénztári pénz ment el.
Az újdonságként behozott szolgáltatások lassan terjednek el. A szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díját például 2013 óta lehet egészségpénztárból fizetni, idén az első fél évben csaknem 140 millió forintnyi díjat fizettek ebből a forrásból, ez egyébként 60 százalékkal több a tavalyinál. Jelenleg már ezernél is több egészségbiztosítást finanszírozhatnak egészségpénztári megtakarításból. Kieső jövedelem pótlására vagy betegséghez kapcsolódó segélyekre viszont nem használják nagyobb mértéken a pénztári számlájukat a tagok, mint a korábbi években.
