A kínai gazdagok budai luxusházat vesznek

Az idén az első három negyedévben az Otthon Centrum (OC) összes tranzakcióján belül országszerte 2,4 százalék volt a külföldi vevők aránya, az első negyedévben még egy százalék alatt volt ez az érték – mondta a Világgazdaságnak Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője. Budapesten a vásárlók 4,4 százaléka volt külföldi, az 50 millió forintnál nagyobb értékű lakásoknál pedig már 16 százalék. Utóbbiak szinte kivétel nélkül a fővárosban keltek el (V., VI., VII., illetve I., II., XII. kerület), egy-egy külső kerületi nagy alapterületű ház, illetve egy vidéki lakóparki lakás is becsúszott. A külföldieknek értékesített összes lakóingatlan 43 százaléka a pesti belvárosban talált gazdára.

A külföldiek száma még nem olyan magas, mint a kétezres évek közepén, amikor leginkább írek és spanyolok vásároltak, az uniós csatlakozás utáni árrobbanásra spekulálva. A 2009-től csökkenő árak miatt közülük sokan csalódottan távoztak. A mostani vevők bő harmada ázsiai, főleg kínai – magyarázta Soóki-Tóth Gábor. A közel-keleti (arab, illetve izraeli), valamint az orosz vevők aránya nagyjából megegyezik (13 százalék). Az orosz, illetve ukrán vevők jelenléte csökkent a piacon a két ország közötti feszültségek miatt, miközben tavaly még a drága budapesti lakások vásárlóiként tartották őket számon. A fennmaradó táborban a legnagyobb arányban a szomszédos országok szerepelnek (például Szerbia), de szinte mindenhonnan érkeznek a vevők Németországtól Lengyelországig.

Ismét nő a külföldiek étvágya a luxusingatlanok iránt is, ahol a négyzetméterárak egymillió forintnál kezdődnek. „Ebben a szegmensben az eladók 50-50 százalékban számíthatnak hazai és külföldi vevőkre. Az elmúlt pár évben a kínaiak fedezték fel Budapestet, akik a letelepedési kötvények okán jönnek Magyarországra, nem itt fejtenek ki gazdasági tevékenységet” – mondta lapunknak Kacsmarik Ágnes, az Engel & Völkers vezető tanácsadója. Számukra szinte kizárólag a budai oldal jöhet szóba.

Érdekesség, hogy szemben a magyar vevőkkel, akik 95 százalékban minimalista kialakítású lakást keresnek, a kínai vevők nagyon kedvelik a 90-es évekre jellemző enteriőröket, így gyakran ők veszik meg az akkor épült családi házakat – tette hozzá Kacsmarik. Ambrus Tamás, a Duna House értékesítési vezetője hozzáfűzte: a kínai vevők nagyon fontosnak tartják a fengsuj követelményeit, és a számmisztika is erősen befolyásolja őket, például a házszámok esetében.

A kínai és az orosz vevőknél is szerepet játszik a vagyon biztonságba helyezése – hangsúlyozta Ambrus Tamás. Emellett nekik Budapest jelenti Európa üzleti kapuját. A nyugat-európai vásárlók szemében pedig az is nagy vonzerő, hogy a magyar luxusingatlanok a régióban még mindig olcsók, Bécsben például nem ritka a 2-3 millió forintnak megfelelő négyzetméterár sem.