Cégvilág

Kitalálja, melyik politikusok szerepeltek a legtöbbet a híradókban?

A bevándorlási válság és a kvótareferendum uralta az esti hírműsorok napirendjét a harmadik negyedévben - derül ki a Nézőpont Intézet hat csatorna adásba került hírműsorait vizsgáló elemzéséből.

A felmérés a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak vizsgálata alapján megállapította: minden hónapban magasan a bevándorlási válság és a kvótareferendum vezette a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját.

A felmérés szerint a népszavazási kampánynak köszönhetően a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját továbbra is a pártpolitikai hírek alkották: míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 16,3 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 19,0 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek aránya 25,4 százalék volt.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan az ATV híradójában volt a legmagasabb a pártmegjelenések aránya (38,8 százalék), míg a legalacsonyabb arányban az Echo TV műsorában kaptak teret a pártok (18,1 százalék).

A felmérés szerint a népszavazási kampányt is magában foglaló időszakban jelentős átrendeződés rajzolódott ki az ellenzéki megszólalóknál: míg korábban hagyományosan a mindenkori MSZP-elnök vezette a saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig a harmadik negyedévben már az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor lett a legtöbbet saját hangján megszólaló ellenzéki politikus. Ennek oka, hogy a párt erőteljes kampányt folytatott a kvótareferendum bojkottálása érdekében, míg Molnár Gyula csak a kampány utolsó heteire tudta valamelyest egyértelműsíteni pártja álláspontját a kérdésben - olvasható az elemzésben.

Molnár Gyula MSZP-elnök a második helyen szerepelt az ellenzéki megszólalók listáján, ugyanakkor az összesen 79 ilyen típusú megjelenése jóval elmarad Tóbiás József, korábbi MSZP-elnök teljesítményétől, aki az előző negyedévben még 200 alkalommal szólalt meg az esti híradókban.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke csupán a nyolcadik lett a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok közül, míg az előző negyedévben - a népszavazási kampányt megelőzően - a második helyen szerepelt. A pártok megjelenési listáján az LMP végzett a harmadik helyen, a Jobbikot is megelőzve. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért megjelenéseinek aránya ugyancsak növekedett.

Az Echo TV híradóján kívül minden vizsgált csatornán az MSZP szerepelt a legtöbbet a pártok közül. Az MSZP arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőséget az ATV műsorában kapta: az ebben a híradóban elhangzó összes politikai álláspont közel 9,6 százaléka tartozott ehhez a párthoz.

A Fidesz megjelenéseinek aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb - 7,8 százalék -, míg a legalacsonyabb az RTL Klub híradójában volt 4,0 százalékkal. Az M1 és az ATV adásában szinte azonos mértékben jelent meg a nagyobbik kormánypárt: az M1-en 6,2 százalékos, míg az ATV-n 6,7 százalékos arányban. A HírTV-n ez az érték 4,8 százalék volt 2016 harmadik negyedévében. A KDNP a vizsgált csatornákon 0,6 és 1,5 százalék közötti megjelenési aránnyal rendelkezett.

A pártok sorrendjében az LMP végzett a harmadik helyen, megjelenéseinek aránya a közszolgálati hírcsatornán volt a legmagasabb, 5,1 százalék, míg a legalacsonyabb az Echo TV (1,3 százalék) és a TV2 adásában (1,8 százalék). A HírTV és az ATV esetében 4,5 volt a zöld párt megjelenéseinek aránya.

A megjelenésszámokat tekintve a pártok között negyedik helyen a Jobbik végzett, ugyanakkor az egyes csatornákat külön-külön vizsgálva változatosabb kép rajzolódik ki. Legnagyobb arányban a
HírTV biztosított megjelenést a párt véleményének, itt ez az arány 5,4 százalékot tett ki.

Gyurcsány Ferenc pártjának megjelenési aránya továbbra is az ATV-n volt a legmagasabb, az előző negyedévhez képest még nőtt is ez a mutató: 4,7 százalékról 5,3 százalékra.

Ismételten az ATV és az RTL Klub adásában kapott a legtöbb helyet az Együtt és a Párbeszéd, ráadásul az előző negyedévhez képest mindkét csatornán nőtt a két mikropárt megjelenéseinek aránya. Míg az Együtt az első negyedévben 2,8 százalékos aránnyal bírt az RTL Klubon, addig a harmadik negyedévre ez az érték már 3,5 százalékra emelkedett.

A balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó "kékhírek" aránya valamelyest nőtt az előző negyedévhez képest mind a TV2-n, mind az RTL Klubon, de a balesettekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások mellett a bulvárhírek aránya is ezen a két csatornán volt a jelentősebb: július és szeptember között a TV2 híradójában 1 155 ilyen jellegű bejátszás hangzott el, amely az összes tudósítás 39,9 százalékát jelentette, az RTL Klub híradójában a kékhírek aránya 30,4 százalék volt.

hír politika média
Kapcsolódó cikkek