A látványos béremelések sem enyhítik egyelőre az égető munkaerőhiányt a kiskereskedelemben: az idén az első hét hónapban a KSH adatai szerint 192-193 ezer között stagnált a létszám a szektorban, az élelmiszerboltokban 102 ezren dolgoztak. Az összlétszám így csupán pár ezer fővel emelkedett a tavalyi 187 ezres átlaghoz képest, pedig az idén tavasztól vasárnap is újra kinyithatnak a boltok. A bejelentett üres álláshelyek száma viszont folyamatosan nő: a második negyedévben az első három hónaphoz képest 20 százalékkal több, összesen 4600 állást nem tudtak betölteni a kereskedelmi cégek.
A valós munkaerőhiány ennél jóval magasabb lehet, hiszen a Világgazdaság által megkérdezett nagy élelmiszer-kereskedelmi áruházláncok egyenként több száz üres pozícióról számoltak be. A Lidl például 300, a SPAR 300-350 munkavállalót keres, de a Tesco is több száz állást kínál. „A SPAR az eladói, a pénztárosi és a reszortfelelősi munkaköröket tudja a legnehezebben betölteni, a logisztikai területen pedig az egész országban jellemző sofőrhiánnyal küzdünk. Emellett a húsüzemünkbe az elmúlt években begyűrűzött a szintén országos henteshiány” – mondta a Világgazdaságnak Maczelka Márk, a vállalat kommunikációs igazgatója. A Lidl a speciális képesítést igénylő targoncavezetői munkaköröket nem tudja betölteni a logisztikai központjaiban. A Tesco a hentesek és targoncások mellett pékeket is nehezen talál.
A hiány miatt a cégek egyre aktívabb és költségesebb toborzásra kényszerülnek. A Tesco például az idei pénzügyi évében a tavalyi összeg másfélszeresét költötte el erre a célra. A brit áruházlánc egyre többet hirdet az interneten, de többet költ a helyi nyomtatott médiában is, emellett az ügynökségeken keresztül is toboroz munkaerőt. Az Auchan már a vásárlók közül is munkavállalókat toboroz, és az idén először áruházi toborzó akciókkal, például karriernapokkal bővítette munkaerő-keresési eszköztárát.
Bérverseny a kasszák mögött
A munkaerő megtartása érdekében a kereskedelmi cégek az országos átlagot jóval meghaladó béremelésre kényszerültek. A Lidl például az idén két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte meg a fizikai munkavállalóinak bérét. A Tesco 3,5 milliárd forintot fordított az idén bérfejlesztésre, ami átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkavállaló számára. A SPAR a legnagyobb létszámú munkakörökben átlagosan 10 százalék feletti emelést hajtott végre az elmúlt időszakban, emellett dolgozói vásárlási kedvezményt és egyéb juttatásokat vezetett be. Az Auchan átlagosan 10 százalékkal növelte áruházi dolgozói bérét 2016-ban, amely már 2015 októberében életbe lépett, emellett számos különjuttatást, a többi között kiterjesztett baleset- és életbiztosítási rendszert vezetett be, így összesen 1,2 milliárd forintot fektetett be a munkatársak bérfejlesztésébe.
