BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Össztűz zúdul Paks II. környezetvédelmi engedélyére

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Megtámadták a zöldszervezetek az új paksi blokkokra kiadott környezetvédelmi engedélyt. A projektfelelősök szerint aggályaik vagy időszerűtlenek, vagy megalapozatlanok

Közös fellebbezésben szedte csokorba korábban már megfogalmazott kifogásait a két új paksi blokk építése ellen az Energiaklub és a Greenpeace. A napokban elkészített beadványukkal az ellen tiltakoznak, hogy a beruházás megkapta környezetvédelmi engedélyét. A két szervezet egyik fő aggálya az, hogy nem melegíti-e túl a Dunát a két új létesítmény, főleg azokban az években, amikor a már meglévő blokkokkal párhuzamosan működnek. A másik, hogy szerintük nem elégséges a majdani atomerőmű radioaktív hulladékainak sorsáról rendelkezésre álló információ.

Az utóbbi kérdés elvileg nem időszerű, mert az atomerőmű és a hulladéktárolók építése külön projekt. Tény viszont, hogy a sugárzó veszélyes hulladékok éppen a tervezett kapacitáspótlás miatt keletkeznek, tehát mielőbb tudni kell, hogy azok hol és miként helyezhetők majd el biztonságosan. Ezt tudjuk is, de csak „időarányosan”, s a fellebbezők ezzel (és mással is) elégedetlenek. A Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktivitású anyagai régóta hazai tárolókba kerülnek, a nagy radioaktivitásúak pontos helyét és elhelyezésének módját pedig évtizedek óta keresik. (Épp a napokban tettek közzé újabb, kedvező vizsgálati adatokat a majdani befogadó mecseki létesítmény földtani környezetéről.) Külföldön már épülnek is ilyen tárolók, de a használatukra vonatkozó gyakorlati tapasztalat még nincs. A paksi atomerőmű leszerelésére is kidolgoztak már több forgatókönyvet. Az előbbiek alapján az új blokkok 2085-ös és 2086-os leállításának idejére az összes sugárzó anyag kezelésének régen megoldottnak kell lennie. A nézetkülönbség Paks II. előkészítői és ellenzői között itt abban áll, hogy a biztonságos hulladéktárolás problematikájára lesz-e időben válasz.

A Duna vizének hőterhelése inkább már túltárgyalt kérdés. Való igaz, hogy az alacsony vízállás esetenként a meglévő atomerőműnek is gond, és a nehézségeket a klímaváltozás még fokozhatja is. Ám a Paks II. tervezői éppen ezért nem a meglévő megoldásra építettek, hanem további víztartalékok sorát vonnák be. Ráadásul ott van a tarsolyban az is, amit az orosz kivitelező szorgalmazott, nevezetesen a hűtőtorony építése, de ezt a megbízó nem találta szükségesnek.

A 128 oldalas környezetvédelmi engedély műszaki és környezetvédelmi feltételek sorát szabja a két új blokk megépítéséhez. Ezek például levegőtisztasági, zajvédelmi, hőszennyezés-védelmi és környezeti sugárvédelmi, táj- és természetvédelmi, zajvédelmi, létesítési, üzemeltetési, majd a felhagyásra vonatkozó elvárások. Előírások sora szerepel arról, milyen szabványoknak kell majd megfelelni, azok betartását milyen gyakorisággal és hogyan kell ellenőrizni. Ezek között kiemelt helyet (és terjedelmet) kaptak a sugárvédelmi és hőszennyezési szempontok.

Az Energiaklub és a Greenpeace aggályai kapcsán Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa az Origót emlékeztette, hogy a vitatott kérdések a projekt előkészítése során tartott közmeghallgatásokon felmerültek, és kérdéseikre a zöldszervezetek választ kaptak.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.