Kártérítés jár a német cégeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHatalmas kártérítésre tarthatnak igényt a németországi atomerőművek üzemeltetői, miután a karlsruhei alkotmánybíróság kimondta: a szövetségi kormány és a parlament tulajdonosi jogokat sértett, amikor elrendelte az ország atomerőműveinek legkésőbb 2022-ig történő bezárását. Az alkotmánybírósági bejelentésre az érintett energiaipari cégek közül az E.ON részvényeinek árfolyama 5,75 százalékkal erősödött a frankfurti tőzsdén, az RWE-é pedig 4,58 százalékkal ment feljebb.
A kormány és a Bundestag a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után döntött a 17 németországi atomerőmű teljes, előrehozott leállításáról (eredetileg 2036-ig működött volna a legutolsó). Az E.ON, az RWE és a Németországban egy atomerőművet üzemeltető, svéd állami tulajdonban levő Vattenfall azzal érvelve támadta meg a döntést bíróságon, hogy ez az intézkedés egyet jelent a kisajátítással. Az alkotmánybírósági határozat szerint a kormánynak jogában állt a fukusimai atomkatasztrófát indoknak tekinteni az atomerőművek gyorsított leállítására, de az érintett erőművek is joggal követelnek megfelelő kártérítést legrégibb reaktoraik leállíttatása miatt, mert ezzel befektetéseik vesztek kárba. A bíróság nem jelölte meg a kártérítés összegét, a sajtóban összesen 19 milliárd eurót emlegetnek, arra alapozva, hogy az E.ON nyolcmilliárd, a Vattenfall 4,7 milliárd eurós veszteségről beszélt, az RWE-ét pedig elemzők becsülték hatmilliárd euróra. A német kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben szabályozzák az atomerőművek bezárását.
