Döntést hozott a parajdi sóbánya kapcsán a román kormány – súlyos összegekről történt bejelentés

Kiírták a tendert a három Kis-Küküllő menti sótalanító berendezés beszerzésére azon Maros megyei településeknek, amelyekben ivóvízellátási gondokat okozott a parajdi sóbányában május végén történt szerencsétlenség. A román kormány július közepén utalt ki 17,8 millió lejt (1,4 milliárd forint) a tartalékalapból sótalanítóberendezések beszerzésére a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki vízszolgáltató számára. Ezek ugyanis a Kis-Küküllő vizének rendkívül magas sókoncentrációja miatt mintegy két hónapja nem tudnak ivóvizet biztosítani több tízezer Maros megyei lakosnak.

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a dicsőszentmártoni sótalanítóberendezés beszerzésére a kisváros polgármesteri hivatala, míg a gyulakutai és küküllőszéplaki állomáséra az Aquaserv regionális vízszolgáltató írt ki tendert.

Sorin Meghesan polgármester elmondta: az az elvárás, hogy a berendezés 6000 köbméter vizet tudjon kezelni 24 óra alatt, óránként 250 köbmétert. Az ajánlatok benyújtására 15 napot hagytak, így reményeik szerint legkésőbb egy hónap múlva aláírhatják a kivitelezési szerződést. A városvezetés áfa nélkül 11,9 millió lejre (közel 928 millió forint) becsülte a beruházást. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy a sótalanítóberendezés beszerzése nagyon fontos a 30 ezer lakosú város számára, mivel a Kis-Küküllőn június elején történt ökológiai katasztrófa óta egyetlen napon, július 18-án tudtak vezetékes ivóvizet biztosítani a lakosságnak.

Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója beszámolója szerint a kisebb teljesítményű gyulakutai és küküllőszéplaki sótalanítóberendezések beszerzésére 3,3 millió lejt (257 millió forint) utalt ki a román kormány. A szerdán meghirdetett tenderre 15 napon belül várják az ajánlatokat, reményeik szerint újabb 15 nap után aláírhatják a kivitelezési szerződést.

Helyreállíthatatlan károk keletkeztek Parajdon

Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. Az egymást követő sóhullámok miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.