Kisebb ársokk éri a hazai üzemanyagpiacot

A héten literenként további 5–10 forinttal emelkedhet a benzin és a gázolaj magyarországi ára Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint. A drágulást az okozhatja, hogy 2-3 dollárral nőtt a nyersolaj világpiaci ára a hét végén bejelentett újabb termeléscsökkentés hírére. Szaúd-Arábia azt ígérte, még annál a napi 486 ezer hordónál is kevesebb olajat hoz majd felszínre, amely rá vonatkozik a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) november 30-án bejelentett, napi 1,2 millió hordós, áremelő célú visszafogásából. (A pontos mennyiséget azonban a piac képzeletére bízta.) A kartellen kívüli nagy olajtermelők napi 558 ezer hordóval fejelték meg az OPEC vállalását. Pletser Tamás szerint ezek közül a szaúdi terv a fontosabb, de a hazai üzemanyagárak szempontjából most a jövedéki adó alakulása az érdekesebb.

Ha a nemzetközi olajárak átlaga meghaladta a hordónkénti 50 dollárt az elmúlt 70 nap során, akkor január 1-jén csökkenni fog a benzin és a dízel jövedéki adója. Ekkor aligha kell az üzemanyagárak számottevő emelkedésétől tartanunk, sőt, akár az esésükre is számíthatunk. 2018-ban már beindulhat a drágulás, ám addig még sok tényező alakíthatja az érintett piacot” – mondta lapunknak a szakember.

A jövedéki adó szerepére hívta fel a figyelmet Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára is. Az adó mértékének esetleges csökkenése a gázolaj esetében bruttó 12,70 forintos, a benzinnél bruttó 6,50 forintos olcsóbbodást hozhat. Ez ellensúlyozhatja a termékár növekedését a végfelhasználói áron belül, végső soron kordában tarthatja a végfelhasználói árat, ami kedvezően hat a keresletre. „Ha januártól esetleg nem mérséklődik az adó mértéke, 2017 második negyedétől már szinte biztosan fog” – válaszolt a Világgazdaságnak a főtitkár. Grád Ottó nem tart attól, hogy a mostani olajár-növekedés nyomán kialakult árszint miatt megtorpanna a benzin- és dízelkereslet. Az esetleges keresletcsökkenésnek szezonális oka lesz, hiszen télen mindig kevesebb üzemanyag fogy.

Jövőre a bázishoz, azaz a 2016-os adott negyedévéhez viszonyított hazai üzemanyag-eladás mindenképpen sokkal alacsonyabb lesz az ideinél. Míg ugyanis a 2016-os adatokat a rendkívül alacsony 2015-ös értékekre vetítettük, jövőre a már sokkal magasabb, idei bázist kell figyelembe venni.
Nem szabadulnak el az olajárak, és így az üzemanyagárak sem – értékeli a helyzetet Barta Judit, a GKI Energiakutató igazgatója is, hiszen az árak egyelőre csak tervekre, és nem valós piaci folyamatokra reagáltak. Így a november végi OPEC-bejelentés utáni 5–7 dolláros és a mostani néhány dolláros olajerősödésből is legfeljebb egy dollár maradhat meg hosszabb távon. „Tartósabb árváltozást csak a termelés és a készletek tényleges és radikális csökkentésének híre hozhat.

Ám erre leghamarabb márciusban számíthatunk, mert ekkor teszi közzé a januári adatokat az OPEC és a Nemzetközi Energiaügynökség is. A novemberi statisztikák már ismertek, de ezekből sem következik drágulás, sőt: mivel abban a hónapban az OPEC és Oroszország is csúcsra járatta a termelését, bőven lesz mit exportálniuk a következő hónapokban akkor is, ha egyébként kevesebb olajat hoznak majd a felszínre” – mutatott rá Barta Judit. Ráadásul a termeléscsökkentési vállalások csak hat hónapra szólnak. Nem tudni, ezután beindul-e közöttük az ádáz harc a piacokért (vagyis felfut az olajtermelés), vagy a termelés-visszafogás meghosszabbításáról egyeztetnek.