Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megállapodott a 15 500 főt foglalkoztató EDF Démász Zrt. 100 százalékának megvásárlásáról a franciaországi EDF International S.A.S.-szel. Az ügylettel az állami közműholding a földgáz után megjelenhet a villamos energia piacának három nagy szegmensében is: a hatósági áras egyetemes szolgáltatásban, a villamos energia versenypiacán – ezen a két területen együtt 775 ezer ügyfelet vesz át –, valamint az elosztásban. Utóbbival, amit az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-n keresztül végez, összesen 32,2 ezer kilométernyi hálózat fenntartása és üzemeltetése kerül hozzá, de van a Démász Zrt.-nek némi szegedi áram- és gáztermelése is. A tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2017 elején zárulhat a közlemény szerint.
Bár a közlemény szerint az ENKSZ független, elsősorban a rezsicsökkentés eredményeit megóvó és erősítő tevékenysége megmarad akkor is, amikor adott hányada az MVM-é lesz, az érintettek nyilván nem véletlenül választották az MVM-et birtokon belülre juttató hitelezési konstrukciót.
Eredetileg egyébként is az MVM részvételével jött volna létre az állami közműszolgáltatás. A társaság 2013 végén 41 milliárd forintért megvette a Főgáz közel 50 százalékát, és szándéknyilatkozatban rögzítette az E.ON két gázelosztó, illetve az egyetemes szolgáltató cégének a megszerzését is, opcióval az ügyfélszolgálati társaságára is. Ám egy évre rá a Főgáz már a Magyar Fejlesztési Banké (MFB) lett, ahogyan az MFB alapította meg az ENKSZ-t is a nemzeti közműszolgáltatásra. Utóbbi mára megszerezte – a Főgáz cégvásárlásain keresztül – az ország teljes egyetemes gázszolgáltatását, és a terület legnagyobb hazai versenypiaci szereplőjévé vált. A társaság élén a közelmúltig az MVM-től érkező Horváth Péter János állt, akit októberben a szintén volt MVM-es Kóbor György követett elnök-vezérigazgatóként.
Az árampiaci megjelenéssel – tulajdonosi döntés híján – nagyjából egy évet késett az ENKSZ. Ráadásul, míg egy tavalyi szándéknyilatkozata szerint elsőként az Elmű-ÉMÁSZ párosban való tulajdonszerzésére lehetett számítani, végül az EDF Démász-ügylettel jelenik meg a szegmensben. A helyzet érdekessége, hogy az MVM érdeklődése (üzemeltetési vagy tulajdonszerzési szándéka) az ENKSZ megalapítása utáni időben is megmaradt a hazai áram- és gázelosztó rendszerek iránt.
Az EDF Démász vételárát nem hozták nyilvánosságra. A társaság 2015-ös konszolidált bevétele 98 milliárd forint volt, működési eredménye 13 milliárd, adózott eredménye pedig mintegy 7 milliárd forint, a saját tőkéje 118 milliárdot tett ki. Az előbbieken belül az egyetemes szolgáltatása 47 milliárd forintos bevétel mellett közel kétmilliárdos veszteséggel zárult.
