Kevesebben keresnek majd sokkal többet
A következő két-három évben bérszinttől függően és több lépcsőben mintegy harminc százalékkal emelhetik az élelmiszeriparban dolgozók bérét – számoltak be a Világgazdaságnak nevük elhallgatását kérő piaci szereplők. Mint mondták, erre azért kell sort keríteni, mert olyan mértékű munkaerőhiánnyal küzdenek, amelyet másként előreláthatóan nem tudnak kezelni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a harmadik negyedévben az öt és ötven fő közötti élelmiszeripari vállalkozások 20 százalékánál volt betöltetlen pozíció, az ötven fő feletti cégeknél ez az arány elérte a 25 százalékot. Ez mintegy ezerötszáz üres álláshelynek felelt meg, ami nem a teljes ágazatra, csak az öt vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozásokra érvényes.
A Nemzetgazdasági Minisztérium felmérése szerint a hiány legfőbb oka, hogy nincs elegendő megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállaló. Súlyos gondot okoz a cégeknek az is, hogy a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettségtől függetlenül is nehezen foglalkoztatható, mert nem tud megfelelni az elvárásoknak. A harmadik fő tényező, hogy – a munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan – létszámát tekintve is egyre kisebb a munkaerő-kínálat. A 2015-öt is magában foglaló öt év alatt az élelmiszeripar egészében 36,5 százalékos volt a bérnövekedés (tavaly a KSH adatai szerint a január–októberi időszakban további 6,6 százalék), miközben az átlagkereset a jelzett év végén még mindig mintegy 17 százalékkal maradt el a versenyszféra átlagától (és ez az arány 2016 októberében is hasonló volt).
– Az élelmiszeripari cégek jelentős része nem csak a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt kénytelen emelni a kereseteket. Az elmúlt időszakban egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy a legjobb szakembereket csak úgy tarthatja meg, ha nagyobb fizetést ad nekik. De a betöltetlen állásokra is csak a korábbinál magasabb bér biztosítása mellett lehet új embereket találni – mondta megkeresésünkre Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint minden egyes vállalkozás fontos, stratégiai jellegű döntés előtt áll. A bérköltségek növekedése ugyanis csak a termelés hatékonyságának javulásával párhuzamosan képzelhető el anélkül, hogy gyengítenék a termékek versenyhelyzetét. A növekvő bérköltségeket ágazatonként és cégenként is eltérő mértékben lehet beépíteni az értékesítési árakba – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az élelmiszerpiacot jellemző kiélezett nemzetközi versenyben az értékesítési árak növelése nagyon nehéz feladat.
Nyilvánvalónak nevezte, hogy kisebb hatással van a bérnövekedés azokra a korszerű technológiával rendelkező cégekre, amelyeknél a kézimunkaerő-igény kisebb. Mivel a magyar élelmiszeripari cégek többsége az elmúlt évtizedben – saját tőkeerő és támogatás hiányában – csak nagyon kis mértékű technológiai fejlesztést tudott végrehajtani, így a kézimunkaerő-igény viszonylag magas az ágazatban, ami nehezíti ezen cégek helyzetét. Éder véleménye szerint a bérköltségek növekedése ezeket a vállalkozásokat is arra fogja kényszeríteni, hogy beruházásaik során növeljék a gépesítettség, az automatizálás szintjét, így csökkentsék a munkaerőigényt. Erre lehetőséget is adnak azok az uniós támogatási pályázatok, amelyeket a mikro-, kis- és közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési beruházásaira írtak ki.
