Mindezekről a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tegnapi sajtótájékoztatóján volt szó, ahol a vezetőség tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a négy nagy hazai írószövetség 110 millió forintos támogatásával szemben, a kormány 600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című 26 kötetes sorozatának kiadására és 400 milliót a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájára. Mindezt úgy, hogy közben ellehetetlenülnek a tehetséggondozás legfontosabb műhelyei, az irodalmi folyóiratok, és mindössze 25 millió forint jut a magyar művek külföldi piacra jutását segítő fordítások támogatására.
Nagyon komoly probléma a magyar szakkönyvkiadás támogatásának lenullázása, amire korábban 600 millió forint volt, és a mostani támogatás-megvonás a magyar nyelv modern, tudományos szókincsének további szűküléséhez vezet majd, mivel nem éri majd meg lefordítani az új könyveket. Keresztury Tibor, a MKKE igazgatója hangsúlyozta: az állami támogatások aránytalanságával elveszni látszik a kiegyensúlyozottság utolsó esélye is. Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó és az MKKE elnökségének elnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy az orrnehéz, vagyis az év utolsó két hónapjából megélni kénytelen könyves szakma további piacidegen beavatkozásokat már aligha bír el.
Nagyon fontos lenne, hogy a kormány erőteljesen támogassa a legjobb és legolcsóbb országreklámot jelentő, világszintű kortárs magyar irodalom külföldre juttatását, de éppen a világ egyik legfontosabb rendezvényén, a Frankfurti Könyvvásáron való megjelenésre alig jut pénz. Tavaly 6 millió forintból kellett megoldani a vásári jelenlétet, és a már elkezdődött Arany Évre (Arany János születésének 200. évfordulója van az idén) még elfogadott költségvetés sincs - adtak hangot aggodalmaiknak a könyvkiadók és könyvterjesztők.
A magyar könyvpiac egyébként a könnyed irodalom felé tolódott, ma már két-háromezer példányban eladott könyvek sikeresnek számítanak. Tavaly 12 ezer cím jelent meg, a csúcsidőszak a válság előtt, 2007-2008-ban volt, amikor évente 13 ezer könyvet dobtak piacra a kiadók. A magyar gyerekkönyvek igazi sikerterületnek számítanak, a gazdag termés minőségi műveket jelent, azokkal folyamatosan nyerik el a külföldi díjakat is az alkotók és a kiadók.
A könyves szakma koncentrációja eközben zavartalan, a kis kiadók egyre kisebbek, a nagyok meg egyre nagyobbak lesznek, a szereplők egyetértenek abban, hogy a digitális világ nem ellenfél, az olvasási készség alapja a könyv, és az informatika világában is nem csak olvasni, hanem dekódolni is tudni kell, amihez a rendszeres olvasás jó alapokat ad.
