A lakás teszi ki a vagyonunk nagy részét
Több mint 58 ezermilliárd forint értékű saját lakással, más ingatlannal, autóval és értéktárggyal rendelkeznek a magyarok, ami egy háztartásra vetítve 15,6 millió forintnyi reáleszközt jelent, regionálisan azonban nagyon jelentősek az eltérések – derült ki a KSH 2014 végén végzett, a napokban közzétett kutatásából. A felmérés szerint a legtöbbet Közép-Magyarországon értek a tulajdonban lévő eszközök, háztartásonként átlagosan 22,2 millió forintot, a legkevesebbet, 10,2 millió forintot az Észak-Alföldön.
Ennek kicsivel több, mint kétharmadát a háztartások lakóhelyéül szolgáló ingatlan tette ki. További 16 százalékot képviseltek az egyéb ingatlantulajdonok (iroda, nyaraló, garázs, telek, föld). Az egyéni és társas vállalkozások értéke az összvagyon kicsit több, mint egytizedét adta, és a háztartások 12 százaléka rendelkezett vállalkozással. A vállalkozások átlagos nettó értéke (az eszközök értéke, csökkentve a kötelezettségek értékével) 13,8 millió forintot tett ki. Regionálisan a Közép-Magyarország régióban működtetett a legtöbb háztartás vállalkozást, az összes háztartás 17,5 százaléka, ez a szám az Észak-Alföldön a legkisebb: 7,7 százalék.
Ennél jóval kisebb értéket képviseltek a járművek, de minden második háztartásnak volt saját autója. Tízből nyolc háztartásnak egy gépkocsi volt a tulajdonában, 17 százalékuk 2 autóval rendelkezett. A járművek átlagosan 1,2 millió forint körüli értéket képviseltek. Elenyésző volt a különféle értéktárgyak, képzőművészeti alkotások, műtárgyak, ékszerek értéke.
Az egy háztartásban élők lakóhelyéül szolgáló ingatlanok átlagos mérete 78 négyzetméter volt. Értékben kiemelkedett a Közép-Magyarország régió, ahol az ingatlanok átlagos értéke 17,5 millió forintot tett ki, ezen belül Budapesten átlagosan 18 millió forintnál is többre becsülték a háztartások a lakóingatlanukat. A legkevesebbet az Észak-Alföldön értek az ingatlanok, átlagosan 7,8 millió forintot. A háztartások tulajdonában lévő egyéb ingatlanok összesen 9330 milliárd forintot értek, érintett háztartásonként átlagosan 9,9 millió forintot.
A reáleszközök mellett a pénzügyieket is számba vették. Ezek közé a folyó- és betétszámlákat, az értékpapírokat és egyéb megtakarítási formákat sorolták, amelyeknek összértéke országosan 11 776 milliárd forintot tett ki, ami átlagosan 2,9 millió forint háztartásonként. A pénzügyi és reáleszközök összege meghaladta Magyarország kétéves GDP-jét is.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy Közép-Magyarországon a háztartások átlagos nettó vagyona (a pénzügyi és reáleszközeinek összege, csökkentve a tartozásokkal) 26,1 millió forintot, egy főre vetítve 15,3 millió forintot tett ki. A régióban élők vagyona másfélszerese az országos átlagnak. A régión belül Budapesten 28 millió forint volt a háztartások átlagos nettó vagyona, egy főre vetítve 17,3 millió forint. A második leggazdagabb régióban, a Nyugat-Dunántúlon ez körülbelül 20 százalékkal maradt el a közép-magyarországitól, egy főre vetítve pedig 10,4 millió forintot tett ki. A legszegényebb régió továbbra is az Észak-Alföld, ahol a háztartások átlagosan 10,4 millió forintos, fejenként mindössze 5,5 millió forint összegű vagyonnal rendelkeztek, a budapesti harmadával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.