A tavalyi források duplája jut az utakra

Idén a tavalyi összegnek csaknem a duplája jut a magyarországi közúthálózat felújítására. A százmilliárd forintos hazai forrásból hatszáz kilométernyi mellékút, kétszáz kilométer fő- és ötven kilométer gyorsforgalmi út újul meg – mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy hétfői sajtótájékoztatón. Az említett költségvetési pénzek mellett 44 milliárd forint uniós forrás is rendelkezésre áll, amelyből négyszáz kilométeren újítják meg az utakat. Összességében tehát idén 1200 kilométer hosszan végeznek útfelújítást, aszfaltozást, burkolatmegerősítést, és mindezekre 140 milliárd forintot költenek. Tavaly 173 projekt keretében 69 milliárd forint felhasználásával 562 kilométer hosszan újították fel az utakat.

A tavaly elfogadott középtávú úthálózat-fejlesztési program keretében 2470 milliárd forint értékű új út építéséről döntöttek. A gyorsforgalmi úthálózat hossza jelenleg 1450 kilométer, és a tervek szerint 2022-ig kilencszáz kilométer hosszúságú gyorsforgalmi utat építenek meg. Ezek egy részének kivitelezése elkezdődött: letették az M44-es autópálya Tiszakürt–Kondoros közötti szakaszának alapkövét, átadták a kivitelezőnek a munkaterületet a Szolnok megközelítését szolgáló M0–Cegléd közötti szakaszon. Folyatódik Debrecentől az M35-ös építése. Az említett kilencszáz kilométeres fejlesztés részeként megépül például a Hatvan–Salgótarján közötti gyorsforgalmi út, az M30-as Miskolc és az országhatár közötti szakasza, az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna–Sopron között, elkészül az R67-es gyorsforgalmi út is az M7-es autópálya és Kaposvár között. A tervek szerint valamennyi fővállalkozói szerződést megkötik 2018 végéig – emelte ki az államtitkár, aki azt is hozzátette, hogy jelenleg az M1-es Budapest–Győr és az M7-es Budapest–Balatonvilágos közötti szakaszainak kétszer három sávra történő bővítését tervezik, illetve pótolják a hiányzó terveket. Az ezekhez szükséges források rendelkezésre állnak, és a tervek megszületése után döntenek a kivitelezésről, annak forrásairól. (Egy tavalyi kormányhatározat szerint egyébként ezekkel a munkálatokkal 2023 márciusáig kell végezni.)

Az uniós kifogások miatt leállított M4-es úttal kapcsolatban pedig azt mondta az államtitkár, hogy az eredetileg három szakaszra bontott építkezés egyik szereplőjével már megállapodtak, egy másikkal pedig egy hónapon belül megszülethet az egyezség, a középső szakasz építőjével is folynak a tárgyalások, de ennek építőjével még nem sikerült megállapodni. Az államtitkár lapunk érdeklődésére sem árulta el, hogy mely cégekkel hol tartanak a tárgyalások, de vélhetően a Közgép az, amellyel még távolabbi a megegyezés, a másik két érintett pedig a Colas és a Strabag.