– Igazi vitaminkultusz van manapság, pedig megfelelően táplálkozó emberek esetében Magyarországon nem beszélhetünk vitaminhiányról – mondta el Novák Hunor gyermekorvos. – Éghajlatunkon még a télálló zöldségek, gyümölcsök is biztosítják, hogy kielégítő legyen a bevitel. Ennek ellenére folyamatosan dől ránk a reklámokból, hogy milyen sokféle vitamin elengedhetetlen az immunrendszerünk »megfelelő működése« szempontjából.
Ez igaz, és az is tény, hogy több száz olyan vitamin és molekula van, amely nélkülözhetetlen a szervezetünknek. Az azonban a fontos kérdés, hogy szükségünk van-e arra, hogy tabletták formájában, pluszban bevigyük.
Magyarországon erre csak a D-vitamin, illetve újszülöttek, csecsemők számára a K-vitamin esetében van orvosi ajánlás. Minden más vitaminhoz hozzájut a szervezetünk. A sokat dicsért és használt C-vitaminhoz is. Kizárólag különleges esetekben, alultápláltság vagy bizonyos betegségek miatt szükséges a vitaminpótlás Magyarországon.
Az immunrendszer jó működéséhez sokkal inkább elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás, a rendszeres testmozgás és a friss levegő. „Vitaminpótlásnak” hatékonyabb ilyenkor a savanyú káposzta, az alma, a cékla, a hagyma, a méz vagy a fekete retek. A D-vitamin persze nem véletlenül lett az új „sztárvitamin”. Jótékonyan hat a csontokra, az immunrendszerre, a szív működésére, tumorellenes hatása is van.
Az étrendben minimális mennyiségben található meg, hiába eszünk változatosan, sok zöldséget, gyümölcsöt, nem lehet eleget bevinni a szervezetbe még azokkal az ételekkel sem, amelyek sokat tartalmaznak belőle. Csak a napfény segít.
A Semmelweis Egyetem szerint tél végére a magyar emberek 95 százaléka D-vitamin-hiányos, és a becslések alapján országosan legalább százezer gyermeknek van extrém mértékű D-vitamin-hiánya.
Nemrég született meg a hivatalos magyarországi D-vitamin-ajánlás, ami a nyugati országokhoz felzárkózva felnőtteknél csaknem tízszeresére emelte az eddig ajánlott napi D-vitamin-pótlás mennyiségét, és kimondta, hogy mindenkinek szüksége van rá november és április között.
Novák Hunor szerint a D-vitamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és az emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek veszélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin-szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek, a banális fertőzések is, mivel szinte minden immunsejtünkön D-vitamint megkötő receptor található.
– A receptre bárkinek felírható, gyógyszertárban kiváltott D-vitamin egy embernek havonta úgy 100 forintba kerül. Alaptalan javaslatok is keringenek a szedéséről, nincs olyan komoly orvosszakmai állásfoglalás, amely K2-vitamint vagy magnéziumot javasolna a D-vitamin mellé. Ne dőljön be a kereskedőknek, a D-vitamin önmagában elegendő és jó. Túlzásba esni jó szándékkal sem tanácsos, mert az előírt adagoláson felül túladagolható – ismertette a gyermekorvos.
Szoláriumba hiába megy érte
A D-vitamin egy előanyag, ami a nap UVB-sugarainak hatására képződik a bőrben, aztán a májban szintetizálódik, majd a vesében alakul hormonná és úgy jut el a sejtekig. Áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi kb. 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat.
Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik. A szoláriumokban nem keletkezik D-vitamin. Élelmiszerekből is hozzá lehet jutni, de átlagos táplálkozással mindössze 80 egységnyit lehet fogyasztani naponta, ami nagyon kevés. Ezért van szükség a pótlására, amikor nem süt a nap.
Csökkentené a rákos megbetegedéseket
Tizennégy orvostársaság fogott össze három éve hazánkban a D-vitamin-hiány megelőzésére. Ezzel a számításuk szerint a magyarok halandósága 7–10 százalékkal csökkenhetne. Ha az emberek fenntartanák a szükséges D-vitamin-szintet szervezetükben, kisebb eséllyel lennének influenzások, 35 százalékkal csökkentené a rákos megbetegedéseket, 70 százalékkal csökkenthetné a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegséget és jelentős mértékben a csontritkulást, 26 százalékkal a csipőtáji töréseket.
