Az innováció sokat hoz az egészségügyben is

Heim Pál szerint az innováció alkalmazása nyomán kevesebben esnek ki egészségi állapotuk miatt a munka világából, és ez további 600-700 milliárd forinttal járulhat hozzá a nemzetgazdasághoz. Ezzel az összeggel azonban akkor lehet valódi értéket teremteni, ha az ágazatba visszaforgatva zárul az olló az orvosi lehetőségek és a gazdasági megvalósíthatóság között. A humánerőforrás jó kondíciója akár 30-40 százalékban is hozzájárulhat a gazdasági prosperitáshoz. Mint mondta, a digitalizáció segít az orvos-beteg kapcsolatok javításában, erősítésében, és az orvosok valóban minőségi időt tölthetnek a betegekkel.

Az orvos- és ápolóhiányt azonban csak részben lehet az egészségügy digitális átalakulásával kompenzálni – reagált lapunk felvetésére Heim. A technológia előretörésével sem lehet kevesebb szakemberrel jobb szolgáltatást nyújtani, legfeljebb kevesebb belgyógyászra és sebészre, több orvos-informatikusra lesz szükség a jövőben.

Mivel az egészségügy alapvetően forráshiányos a működtetési oldalon, Mikola István úgy látja, a kormányzatnak nyitottnak kell lennie minden olyan digitális megoldásra, amellyel faragni lehet a kiadásokon. A korábbi egészségügyi miniszter, jelenlegi külügyi államtitkár szerint kulcsfontosságú az egészségügyi innováció mind Magyarország, mind a visegrádi régió fejlődése szempontjából.

Emellett a big data és a mesterséges intelligencia jelentőségére hívta fel a figyelmet Süle-Szigeti Attila, a Start Traks Coaching alapítója. A digitális fejlesztések, valamint a személyre szabott gyógyító módszerek korábban nem látott távlatokat nyitnak meg a hazai egészségügyi rendszerben is. A térség országainak új típusú együttműködése, közös gondolkodása és cselekvése ezen a téren is elengedhetetlen, főként a rákkutatásban és -kezelésben.