Nagy-Britannia a budapesti és a párizsi mintát követné: kész a turistaadó tervezete
Turisztikai adó bevezetését tervezi az Egyesült Királyság kormánya a szálláshelyeken, amellyel a brit nagyvárosok csatlakoznának ahhoz a már évek óta terjedő európai gyakorlathoz, amelyben az éjszakára érkező vendégek külön díjat fizetnek a helyi infrastruktúra fenntartásához. A tervezet szerint a városok dönthetnek majd arról, hogy bevezetik-e az idegenforgalmi adót, és ha igen, milyen mértékűt. A kormány mérsékeltnek nevezi a készülő terhet, amely a hotelekre, panziókra, apartmanokra és más fizetős szálláshelyre vonatkozna – írja az Euronews.
A befolyó összeget a tervek szerint közvetlenül a helyi közösségek fejlesztésére fordítanák: közlekedési beruházásokra, közterületek megújítására, kulturális programokra és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítésére.
Évente több mint 130 millió vendégéjszakát töltenek el Nagy-Britanniában, így a kormány álláspontja szerint már egy kisebb díj is jelentős pluszforrást teremthet a településeknek anélkül, hogy a központi költségvetést terhelné.
Több városvezető is a tervezet támogatásáról biztosította a kormányt. London polgármestere, Sadiq Khan szerint az intézkedés nagyszerű hír a főváros számára, és segíthet a turizmusból származó bevételek visszaforgatásában. Liverpool polgármestere arra emlékeztetett, hogy olyan városok, mint Barcelona vagy Párizs, évente több tízmillió eurónyi bevételhez jutnak hasonló rendszerekből, amit helyi fejlesztésekre költenek.
Skócia 2026 júliusától vezet be a szállásköltség 5 százalékának megfelelő turistaadót Edinburghben, Wales pedig 2027 áprilisától kérhet el fejenként 1,30 fontos éjszakánkénti díjat. Európában már tucatnyi ország alkalmaz helyi idegenforgalmi adót, köztük Magyarország is.
A brit kormány arra számít, hogy az idegenforgalmi adó nem befolyásolja érdemben az országba érkezők számát.
Nem mindenki ért egyet az idegenforgalmi adó bevezetésével.
Erős az ellenállás a turisztikai ágazat részéről
A brit szálláshelyek ernyőszervezete, az UKHospitality arra figyelmeztet, hogy a turisztikai adó akár 518 millió fontos pluszköltséget is jelenthet évente a fogyasztóknak. Kate Nicholls, a szervezet vezetője szerint ha a díj a skót modellhez igazodna – vagyis a szobaár 5 százalékát tenné ki –, az gyakorlatilag 27 százalékra emelné a szálláshelyekre rakódó áfaterhelést, ami tovább drágítaná a belföldi utazást. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy a díj tovább fékezheti a turizmust a csúcsra járatott szállásárak mellett.
A tervezethez kapcsolódó 12 hetes konzultáció február 18-án zárul. A kormány vizsgálja, hogy szükség van-e a díjak felső korlátjára, illetve milyen kivételek legyenek érvényesek. A javaslat szerint néhány szállástípus, például a hajléktalanszállók, mentesülnek a fizetés alól. A polgármesterek pedig további helyi mentességeket is bevezethetnek.
Európai példák alapján sok helyen sikerült úgy bevezetni a rendszert, hogy közben a látogatószám nem csökkent, viszont a befolyó összegek kézzelfogható fejlesztéseket tettek lehetővé. Most az a kérdés, Nagy-Britanniában is képesek-e megtalálni azt az egyensúlyt, amely egyszerre támogatja a helyi közösségeket és tartja versenyképesen a turisztikai ágazatot.
Barcelona, Berlin, Párizs, Prága és Velence sorra veti ki az idegenforgalmi adókat, miközben egyre több bakancslistás attrakció válik fizetőssé, és a legvonzóbb látványosságok belépődíjait is egyre vastagabban árazzák. Velencében például idén 5 euróról 10 euróra emelik, vagyis megduplázzák az egynapos vendégek adóját, amiből már tavaly 2,2 millió euró folyt be a városnak, de a kritikusok szerint attól a város közterein nem csökkent a zsúfoltság, és a helyieket ugyanúgy kiszorították a turisták, mint eddig.
