Csak álom marad a hatmillió disznó

A sertésstratégia nélkül ma a hizlaldák és a húsüzemek zöme lehúzhatta volna a rolót – mondta a Világgazdaságnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Az ágazat fejlesztését célzó kormányzati koncepció 2012-es elfogadásakor a sertésállomány mennyiségi növekedése volt a cél, mivel 3 millió alá süllyedt a hízók és a kocák száma.

Az akkori kormányzati tervek arról szóltak, hogy 2017 végére megduplázódik az állomány. Ezt azonban nem sikerül elérni, a sertésállomány csupán néhány tízezerrel emelkedett a stratégia meghirdetése óta. Az élő sertés és a fél sertés áfájának 2014. eleji 5 százalékra mérséklése ugyan még hozott némi állománynövekedést, ennek döntő része azonban abból adódott, hogy fehéredett az ágazat. Ezt az éppen csak elinduló növekedést törte meg a 2014-ben meghirdetett orosz embargó. Ez közvetlenül csak minimálisan érintette a sertéságazatot, de a Nyugat-Európában beragadt hús rázúdult a magyar piacra, és a mélybe taszította a termelői árakat. Tavaly tavasszal például nagy mennyiségű spanyol sertéshús érkezett az országba. Méghozzá olyan áron, ami – ha nincs a 2016-os fogyasztói sertéshúsáfa-csökkentés – tönkre­tehette volna a sertésszektort – állítja a VHT titkára.

A forgalmi adó mérséklését a stratégia egyik hangsúlyos elemének tartó szakmai szervezet szerint a talpon maradáshoz szükség volt arra is, hogy minőségi szempontból is erősítsék a sertéshústermelést. A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet 110 termelő kapta meg, akik megfeleltek annak a követelménynek, hogy a Magyarországon született malac takarmánya legalább 30 százalékban GMO-mentes kukoricából, illetve 95 százalékban szemes terményből állhat. Ezek a termelők 2 millió sertést hizlalnak évente. A védjegy használatát a VHT engedélyezi, egy akkreditált eljárás keretében. A KMS-címke használata három évre szól, és évi minimum egyszeri ellenőrzésre számíthat a tulajdonosa. A VHT szerint jutott többletforrás a stratégia megvalósítására is. Menczel Lászlóné ezek közé sorolja a tenyészkoca-állatjóléti támogatás 2015-ös bevezetését, amelyre idén 8,62 milliárd forint jut, illetve hogy a sertéstartóknak fizethető állatjóléti támogatások 7 milliárdról idén 9,14 milliárd forintra emelkedtek. A tenyészkoca-támogatást viszont nem tudják teljesen lehívni az állattartók. Az ugyanis állatonként 38 580 forint lehet, ami a 8,62 milliárdos kerettel számolva 223 ezer kocára lenne elegendő. Csakhogy a KSH legutóbb bőven 200 ezer alatt mérte a kocalétszámot.

Maradt a nettó importőri státusz

A külkereskedelmi adatokon is látszik, hogy elmaradt a sertésboom Magyarországon. Tavaly november végéig az élősertés-kivitel 1, a húsexport pedig 3 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint ugyanakkor az élősertés-behozatal 8 százalékkal nőtt, a sertéshúsimport volumene pedig 18 százalékkal emelkedett. Ezzel Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt a vizsgált periódusban.