Hullámvasúton az építőipar
Az építőipari termelés volumene tavaly 18,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, még úgy is, hogy a decemberi teljesítmény már 1,4 százalékkal jobb volt a novemberinél – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Nem okozott meglepetést az éves adat, hiszen hónapról hónapra csökkenő termelésről szóltak a tavalyi statisztikák, és a szakmai szervezetek is legalább 15 százalékos visszaesést prognosztizáltak az év egészére. Ami a részleteket illeti, mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2016-ban az előző évihez képest: az épületeké 3,7, az egyéb építményeké 33 százalékkal. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése esett vissza. Az ágazat erőteljesen függ az uniós forrásoktól, bevételeinek 60 százalékát a közmegrendelések adják – értelmezte az adatokat Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke a Világgazdaságnak.
Az ágazat helyzetét érzékeltetve az elnök kifejtette: az elmúlt években 30 százalék körüli keresleti mozgáshoz kellett alkalmazkodniuk a cégeknek. Ez akár egyetlen év alatt is 300-400 milliárd forintos különbséget jelentett a szerződésállományban. A 2015-ben elért 2171,7 milliárd forintos termelési érték tavaly 1812,6 milliárdra esett – hozta fel példaként. A cégek saját közlései szerint, miközben az egész ágazat lejtmenetbe váltott, néhány nagy vállalat rekordévet zárt, mint például a Market Építő vagy a tervezett eredményeit ugyancsak túlteljesítő Merkbau.
A tavalyi zuhanórepülés után idén két számjegyű növekedésre van kilátás az ágazatban. December végén a szerződésállomány volumene 89 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi – alacsony – bázist, és az idei évre már 2000 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus első éveiben nem lehetett időarányosan lehívni a forrásokat, a hátralévő négy év viszont éppen emiatt bőségesnek ígérkezik. A már bejelentett 2700 milliárdos uniós és kormányzati gazdaságfejlesztési programcsomagból körülbelül 1000 milliárd forint lesz az építési beruházás, és még ugyanennyi bevételre számítanak egyéb munkákból 2017-ben – vezette le az elnök.
Az év végére meghízott szerződésállományban már érzékelhető a CSOK és az 5 százalékra csökkentett lakásáfa hatása, ami az épületek építésére kötött szerződések 34,4 százalékos növekedését eredményezte decemberre. A megkötött új szerződések volumene az év utolsó hónapjában 114,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a legnagyobb mértékben, 172,7 százalékkal az egyéb építmények építésére vonatkozó kontraktusok emelkedtek, ami – többek között – a gyorsforgalmi utak építésére kötött nagy értékű szerződésekből ered. Utóbbi adja az ágazat bevételeinek nagyobb részét, a foglalkoztatásra viszont a lakásépítésnek van a legnagyobb hatása – jelezte Koji –, miután az épületépítéseken és a szakszerelési munkákon dolgozik az építőipari állomány 80 százaléka.
