Szándékosan tévedni két okból szoktak az energetikai tanúsítványt kiállítók: az ingatlan eladása előtt értéknövelő tényező a jó, azaz a valósnál jobb energetikai besorolást tükröző tanúsítvány, korszerűsítési pályázatra készülve viszont többet ér a leminősített épület, mert támogatást lehet nyerni rá. Nem véletlen, hogy 2013 óta a kiállított energetikai tanúsítványok 2,5 százalékát kötelezően felülvizsgálják a kamara által megbízott szakemberek.
Kezdetben véletlenszerű kiválasztás alapján dolgoztak, újabban viszont a sokat tévedők egy részét már célzottan is ellenőrizhetik. A kamarai utóellenőrzések célja a tanúsítások minőségének, jogszabályi megfelelőségének ellenőrzése, a trükközések ellehetetlenítése. Az ellenőrzések eredményesek, hiszen ma már a tanúsítványok csaknem 95 százaléka eleget tesz az előírásoknak, nemrég még 85 százalékos volt ez az arány.
Az építési törvény január közepe óta hatályos módosítása alapján az energetikai tanúsítvány jogszabálysértő kiállítói ellen bírságolással fenyegető eljárást indíthatnak, és a névjegyzékből történő kizárást sem törölték el – tudtuk meg Kassai Ferenctől, a tanúsítók ellenőrzésével megbízott Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) elnökétől, aki rámutatott arra, hogy a sok energiát fogyasztó épületek rezsije éppen olyan zsebbe vágó tud lenni, mint az üzemanyagszámla.
Növelni kell az energiatudatosságot, hiszen amihez olcsón vagy a korábbinál olcsóbban jut a fogyasztó, azzal nem szokott spórolni. Mint Kassai Ferenc hangsúlyozza, a legolcsóbb az el nem fogyasztott energia, erre azonban a lakosság döntő része aligha ébredt rá, tekintettel arra, hogy Magyarország energiafogyasztásának 40 százaléka továbbra is az épületekhez kötődik. Pedig az energiafelhasználás mérséklése a rezsicsökkentés új dimenziója. A panelépületek korszerűsítését is folytatni kellene.
Az épületenergetikai helyzetre jellemző, hogy a legtöbb hazai lakóingatlan alacsony (HH) kategóriájú, tehát rendkívül költségesen fűthető és hűthető. Ráadásul 2020-ig az uniós előírások szerint nagymértékben javítani kellene a helyzeten, hogy ne az utcát fűtsék a lakók – figyelmeztet a kamarai elnök. Kassai Ferenc szerint a hektikus építőipari megrendelésállományt is segítené egyenletesebbé tenni az épületfelújítások szinten tartása.
Bár a lakásépítési ágazat most felívelőben van, még mindig nem épül annyi lakás, amennyi lehetővé tenné a lakásállomány százévenkénti újrateremtését. Számottevő és gyors javuláshoz a meglévő állomány jelentős részét műszakilag fel kellene újítani, és legalább ilyen fontos a fogyasztói szemléletváltás, hogy az új épületekhez hasonlóan a felújítások is komplexen valósuljanak meg.
Újabb pályázatok jönnek
Február végén írják ki az újabb, vissza nem térítendő támogatást biztosító energiatakarékossági pályázatokat – jelentette be a napokban Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Közölte, hogy újból lesz hűtőgép- és várhatóan mosógépcsere-program is, valamint kazán- és kéménycsere-pályázatot is kiírnak. Visszatérítendő támogatással tervezik a világítás- és fűtéskorszerűsítést támogatni, emellett lakóközösségek, valamint lakás- és családiház-tulajdonosok magánszemélyként pályázhatnak majd épületfelújításra.
