BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Importból töltik fel a sertéspultot

Még a tudatos fogyasztók sem ismerik a Kiváló Minőségű Sertés (KMS) védjegyet, pedig az azt viselő termékek garantáltan jobb minőségűek, mint az egyéb – részben importált – húsok.

Azért kezdeményezett egyeztetést a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a kereskedőkkel, hogy kiderüljön, mit kell tenni a magyar sertés- és marhahúsok részesedésének növekedéséért a legjelentősebb áruházláncok polcain – mondta a Kkvház Zrt. által moderált szakmai fórumon Menczel Lászlóné, a VHT titkára.

Felvetette, hogy egyelőre mennyiségi áttörést a sertésstratégia révén sem tudott elérni az ágazat, de a minőségben van előrelépés. Utóbbira példaként a VHT által működtetett, de a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tulajdonában álló Kiváló Minőségű Sertés védjegyet említette, amelynek szigorú kritériumai alapján jelenleg 2 millió magyarországi sertést hizlalnak. Csakhogy ezek elsősorban a hazai fogyasztás nagy részét adó tőkehúsként jelennek meg, azokat viszont nem jelölik, így az árakban sem jelenik meg a hozzáadott érték. Vagyis sem a feldolgozók, sem a termelők nem profitálnak abból, hogy magasabb minőségű árut szállítanak.

 

A fogyasztók nem érzékelik a védjegyet, holott a cél az lenne, hogy ne csak megismerjék, hanem keressék is – fejtette ki. A KMS védjeggyel az is garantált, hogy a fogyasztó magyar sertéshúst kap. A VHT becslései szerint a hazai sertéshús mennyisége jelenleg 50-55 százalékot ér el a kiskereskedelemben. A Tesco képviselője ugyanakkor arról számolt be, hogy náluk 80 százalék fölötti a magyar áruk részaránya a sertéspultban. Az importra elsősorban az akciók idején van szükség. Ha ugyanis, mondjuk, éppen lapockaakciót hirdetnek, akkor hazai forrásból nem tudják ellátni a megnövekedett keresletet. Eközben viszont a termelőnél az egyéb húsrészek kevésbé fogynak.

A KMS védjegyet csak a csomagolt húsoknál tudják feltüntetni – hangzott el. Ennek az az oka, hogy a tőkehúsos pultban nem mindegyik termék felel meg a védjegy előírásainak. Ezért meg kellene osztani a pultot, akkor viszont nem tudják garantálni, hogy ne keveredjenek a KMS védjegyes és az azzal nem rendelkező húsok. A kiskereskedőknek tehát az lenne a megfelelő, ha minden termékre rányomhatnák a KMS védjegyet – hangzott el kereskedői oldalról.

Csakhogy a védjegy lényege éppen az, hogy azt a terméket, amelyik viseli, megkülönbözteti az egyéb, a magasabb követelményeknek meg nem felelő húsoktól. Előállítója pedig abban a reményben garantálja a magasabb minőséget, hogy azért több pénzt is tud kapni. Tarpataki Tamás, az FM főosztályvezetője szerint pedig egyszerű, a fogyasztó számára is egyértelmű különbség van egy KMS-es és a védjegyet ki nem érdemlő hús között. Ha logisztikailag megoldható, hogy nyomon követhető legyen a hús származása, akkor meg lehetne osztani a pultot is – vetette fel. Mivel mostanában felfutóban van a gasztronómia, megvan a lehetőség, hogy igényt teremtsenek a jó minőségű sertéshúsra is.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) ugyanakkor jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a KMS-t hirdesse. Az AMC ugyanis az Európai Unió által notifikált költségvetési keretből tud közösségi agrármarketing-tevékenységet folytatni. Egyelőre kérdés, hogy a KMS ebbe belefér-e, de az FM azon dolgozik, hogy így legyen.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek