BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Pokoli körülmények a magyar ruhaipar sötét bugyraiban

Pokoli hőségben dolgoznak, megfelelő élelmiszerre, jó ruhára nincs pénzük – derült ki egy, a magyarországi divatiparban dolgozók helyzetéről készített felmérésből. A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2016-ban kutatást végzett a magyarországi felsőruházati szektorban dolgozók munkakörülményeiről és a bérviszonyokról. Három nagy gyár összesen 30 dolgozójával készítettek interjút, akik prémium- és luxusmárkákat gyártanak. A kutatási anyagból készített tanulmány itt elérhető!

Exportra termelnek jellemzően bérmunkában

A hazai textil- és ruhaipar Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, illetve Békés megyére, az ország legszegényebb régióira koncentrálódik. A hazai piacra történő gyártás minimális, a magyar textil és ruhaipar alapvetően exportra termel, az export aránya becslések szerint 75-80 százalék közötti. Az export körülbelül 90 százaléka bérmunka, a célországok jellemzően az EU tagállamai. 2015-ben a ruházati iparban közel 18 000 főt foglalkoztattak, ennek 43 százalékát a felsőruházati gyártásban. A foglalkoztatottság az elmúlt öt évben csökkent, de továbbra elnőiesedett szakmáról van szó. A foglalkoztatottak körében a nők aránya megközelíti a 90 százalékot.

A TVE által vizsgált három nagy gyárban a munkaszerződésekkel, a bejelentési kötelezettséggel, az adózással nem voltak problémák. Megkérdezett szakértők szerint a szürke- és fekete foglalkoztatás inkább a kisebb vállalkozásokra jellemző, elhangzott olyan becslés is, amely szerint a foglalkoztatás mintegy 30 százaléka nem jelenik meg a nyilvántartásokban. A kutatás a ruhaipar ezen sötét bugyrairól egyáltalán nem tudott információt szerezni.

Megélhetési gondok

A kutatás során megkérdezett munkások legfőbb gondja az alacsony, létminimum közeli fizetés, amelyet az elvégzett munkához képest aránytalannak éreznek. Mivel erős a konkurenciaharc a külföldi, (dél-)keleti versenytársak alacsonyabb munkabér költségei miatt, bérharcra nem sok remény van. A munkakörülmények közül a dolgozók mindhárom gyárban arra panaszkodtak, hogy megoldatlan a légkondicionálás: a 35-42 fok körüli hőmérséklet szinte elviselhetetlenné teszi a munkát a nyári hónapokban. Az extrém hőségben végzett munkáért a dolgozóknak azonban nem jár semmilyen extra kompenzáció.

Ahol a feleség a ruhaiparban dolgozik, ott a férjek sem tudnak sokkal többet hozzátenni a közös bevételhez – a férfiak ezekben a családokban jellemzően mezőgazdasági dolgozók, karbantartók, hegesztők, gépkezelők, lakatosok. A havi összköltségvetésekből kiindulva a háztartások havi 200–250 ezer Ft-ból gazdálkodnak. Ebből váratlan kiadásokat már nem tudnak fedezni, gyakran csak késve tudják befizetni közüzemi számláikat, és szinte mind megemlítették, hogy nem jutnak megfelelő minőségű élelmiszerhez.

Arra a kérdésre válaszolva, mi az, amire a fizetésükből már nem futja, de örülnének, ha megengedhetnék maguknak, legtöbben a nyaralást említették. Mások egy autót tartanának fenn szívesen, vagy többet költenének a gyerekekre. Maradna pénz, félretennék, esetleg jobban ruházkodnának egy kicsivel.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek