A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. szerdai közleménye szerint újabb két országban, Romániában és Bulgáriában is felszabadulhatnak a légterek. Az egyelőre csak éjszakára bevezetett rendszer lényege az, hogy a repülők a lehető legrövidebb útvonalon közlekednek, az ország légterében lévő repülési útvonalak a lehető legrövidebbek, a be- és kilépési pontok között nincsenek navigációs pontok. Ezzel az útvonal egyenes és gyors.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Magyarország után Romániára és Bulgáriára is kiterjesztik a szabad légtér koncepciót Fotó-AFP[/caption]
A rendszer elsőként hazánkban jelent meg, még 2015-ben. Az eddigi tapasztalatok szerint a szabad légtér bevezetése több előnnyel is járt: a légitársaságok több mint 1,5 millió kilométernyi útvonal csökkenést értek el, mintegy 3 millió dollár értékű üzemanyagot takarítottak meg, és 16 millió kilogrammal kevesebb szén-dioxid került a levegőbe. A HungaroControl közleményében megjegyezte: a töréspontmentes útvonalak biztosítása 2022-től Európa területén kötelező lesz minden 9000 méter feletti repülési magasságon.
A változás ugyan egész Európára kiterjed, de az nem biztos hogy hosszú távon minden repülőjárata érvényes lesz. Kiderült ugyanis, hogy drasztikusan csökkenhet 2019 márciusa után a Nagy-Britannia és a kontinens közötti légijáratok száma, ha a brit kormány nem köt külön egyezményt Brüsszellel ebben a kérdésben.
A légiközlekedést jelenleg az EU és az Egyesült Államok közötti „nyitott égbolt” egyezmény szabályozza, amely Európa területén szabad reptérhasználatot garantál a tagállamok (és a külön bilaterális egyezménnyel csatlakozott országok, mint Norvégia) légitársaságainak és ez vonatkozik a transzatlanti járatokra is. Nagy-Britannia kilépésével azonban ezt az egyezményt is felmondaná, és az Unión kívüli központú és tulajdonú cégek nem részei az EU és az Egyesült Államok közti légiforgalom liberális rendszerének sem. A Ryanair központja ugyan Dublinban van, így a cég maga mindenképpen az unióban marad, viszont a forgalma jelentős részét teszi ki az Egyesült Királyságon belüli hálózata, amelyről a kilépés után gyakorlatilag le kellene mondania.
