Nagy Dávid kifejtette: bár a kedvezményes forgalmi 15-17 százalékos árleszállítást is eredményezhetne, ezt csak kampányjelleggel, legfeljebb két-három hónapig élvezhetik a vásárlók, a feldolgozóüzemek inkább elteszik a különbözetet. Ennek oka, hogy az értékesítés 70 százalékát így is a nyugat-európai, jellemzően német teszi ki, a külpiacokon pedig 20-25 százalékkal drágábban tudják eladni a vadhúst. A legtöbb szereplő csak azért maradt jelen eddig a magyar piacon, hogy több lábon álljon.
Nagy Dávid szerint a 22 százalékpontos áfacsökkentés után összességében legfeljebb 5-6 százalékkal nőhet meg a magyarországi értékesítés aránya. Mint mondta, a kínálat sokszor nem elégíti ki a hazai keresletet, hiszen a szarvasoldalas vagy az őzlapocka gyakran hiánycikk, a prémiumtermékek közül a szarvasbélszín vagy az őzgerinc is ritkán található meg a kínálatban. De a legtöbben a pörkölt- vagy gulyásalapanyagnak való apróhúst keresik vaddisznóból, szarvasból és őzből egyaránt. A Matusz-Vad bevételeit 99 százalékban a vendéglátóipari egységek ellátása adja, emellett eltörpül a budapesti és a győri mintabolt forgalma.
Minden termékkörben üdvözlendő az áfacsökkentés Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint, hiszen azzal a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és végső soron a fogyasztó is jól jár, de a vadhús aránya jóval csekélyebb az élelmiszer-fogyasztáson belül, mint a szintén mérsékelt forgalmi adó alá sorolt sertéstőkehúsé, baromfié, tejé vagy tojásé. Az intézkedés hatására az áruházakban valamelyest megnő a vadhús forgalma, de a jövőben érdemes lenne kiterjeszteni az áfavágást más alapvető élelmiszerekre, így a kenyérre, pékárura. A vadhúsra sokan luxustermékként tekintenek, hiszen a szarvascomb kilónkénti ára 4000, a lapockáé 3000 forint körül mozog, a gerinc és a bélszín pedig már a 7-8 ezres árkategóriába esik. Apróhúshoz 2000-2300 forint körül hozzá lehet jutni szarvasból, őzből és vaddisznóból is.
Kustor György, a Rába-Vad Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője szerint az áfacsökkentésnél hatékonyabb eszköz lenne, ha a döntéshozók megakadályoznák a külföldi cégeket abban, hogy egymásra licitálva kivigyék a frissen lőtt, kiváló minőségű nagyvadat az országból, ezzel szűkre szabva a magyar feldolgozók mozgásterét. Így végül ugyanúgy hazai vadétel kerül az asztalra Európa számos pontján, de az nem jelentkezik a magyar exporteredményekben, mert közvetítői útján jut el a végfelhasználókhoz.
Duplázódó bevételek
A vadhús áfacsökkentése kapcsán a Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábban már jelezte, hogy nőtt a hazai vadhúsfogyasztás. Az elejtett vadak értékesítése 2010 óta a duplájára emelkedett, tavaly 3 milliárd helyett már 6 milliárd forint folyt be a vadásztársaságokhoz ezen a címen.
