A költségvetésbe befolyó 34,4 milliárd forint viszont 2001 óta a legrosszabb adat – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található évkönyvből. 2007-ben még 245 milliárd forint volt a szerencsejáték-piac játékbevétele, 2016-ra megközelítette a 420 milliárdot. Bár 2012 októberében a pénznyerő automaták működtetését a kaszinók területére korlátozta a parlament – ezek után egyébként tulajdonosaik 2011-ben 33,1 milliárd forint játékadót fizettek be a költségvetésbe –, úgy látszik, a magyar lakosság játékszenvedélye ettől nem csökkent. A korlátozás ellenére is folyamatosan nőttek a szerencsejáték-piaci bevételek, évente egymilliónál is több látogató keresi fel a kaszinókat, ahol nyugodtan játszhatnak a pénznyerő automatákkal. Az úgynevezett első kategóriás kaszinóknak ugyanis kötelező pénznyerő automatát üzemeltetniük a honlapján olvasható tájékoztató szerint. (Most már újra fogadhatunk a virtuális térben is: nemrégiben indult el a Vegas.hu online kaszinója.)
Jól látszik az elmúlt évek tendenciájából, hogy a kaszinók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az átalakuló szerencsejáték-piacból. Részesedésük 2007 óta kis híján megháromszorozódott, és 2016-ra megközelítette a 29 milliárd forintot, miközben befizetett játékadójuk lényegében nem változott – írta a Magyar Nemzet. A kaszinók játékbevétele magasabb volt, mint a hatoslottó, a kenó, a totó és a góltotó összes bevétele. A lap információi szerint a kaszinók ténylegesen befizetett adója tavaly alig haladta meg a 3 milliárd forintot. Ez az összeg azért lehet ilyen csekély, mert a koncessziós díjat a parlament döntése értelmében levonhatják fizetendő játékadójukból. Érdekesség az is, hogy az évkönyvből ez az adat – tudniillik hogy mennyi adót is fizettek be a kaszinók – valamiért kimaradt. Rákérdeztünk az adóhatóságnál a pontos számra, de nem kaptunk információt. A tulajdonosoknak a NAV miatt sem kellett aggódniuk, a rájuk kiszabott bírság tavaly 2 millió forintot sem ért el.
