Magyarországon a képalkotó diagnosztikai kapacitás heti óraszáma 60 ezer óra körül mozog. A vizsgálatok kétharmada közfinanszírozásból valósul meg, egyharmada pedig magánfinanszírozásból. A viszonylag kevés közfinanszírozott szolgáltató magas óraszámú, míg a magánfinanszírozásban részt vevő szolgáltatók kisebb kapacitással működnek – írja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával készített jelentés. A képalkotó óraszámok oroszlánrészét az ultrahang adja (41 százalék), ezt követi a röntgendiagnosztika (36 százalék), majd a komputertomográfia (11 százalék), a mágnesesrezonancia-vizsgálat (7 százalék) és a nukleáris medicina (5 százalék). A Világgazdaság úgy tudja, egy hasi CT-re vagy MRI-re most körülbelül hat hetet kell várni a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban.
Németh László, az ÁEEK főigazgatója szerint az egészségügyről készült 1200 oldalas átfogó jelentés egy látlelet a magyar lakosság egészségi állapotáról. Komoly eredménynek tartja többek között azt is, hogy csökkent azon betegek száma, akik valamilyen daganatos betegségben halnak meg hazánkban. A rákbetegek halálozási statisztikájának javulása annak is köszönhető, hogy 2015 nyarán bevezették azt a protokollt az onkológiai ellátásban, hogy daganatos kórkép gyanúja esetén a beutaló kiállításától számított 14 napon belül a szolgáltató köteles elvégezni a beteg CT- vagy MRI-vizsgálatát.
A jelentés szerint – a visegrádi országokat összevetve – a magyarországi diagnosztikai vizsgálatok többsége kevés intézményben és alacsony gépszám mellett, központosítva működik. Míg Magyarországon egymillió lakosra 11 CT- és MRI-készülék jut, addig Lengyelországban 23 gép. A CT-vizsgálatok száma Szlovákiában a legmagasabb, ott 122 vizsgálat jut ezer lakosra, míg hazánkban 92. A hazai alacsony gépszámot jelentős mértékben kompenzálja a magas kihasználtság. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, csak attól, mert 500 milliárd forintnyi többletforrás került az egészségügybe, nem lesz jelentős változás, szemléletváltásra is szükség van.
A mostani jelentésből kiderül, az egymillió lakosra jutó CT- és MRI-berendezések számában jelentős változások mentek végbe a V4-országokban 2003 és 2013 között. Összességében minden országban nőtt a CT–MRI-géppark, de országonként igen különböző arányban. Csehország és Szlovákia közel azonos mértékben bővítette gépparkját. Lengyelország és Magyarország egymástól eltérő utat járt be a vizsgált időszakban. 2003-ban Lengyelország CT–MRI-gépparkja kisebb volt, mint Magyarországé – a lakossághoz viszonyítva –, ám Lengyelország két esztendő alatt a gyors ütemű CT–MRI-berendezések bővítésével megelőzte, majd le is hagyta hazánkat. A lengyelek tizenegy év alatt megháromszorozták gépeik számát, így jelenleg a V4-ek közt Lengyelországnak van a legnagyobb CT-MRI-gépparkja egymillió lakosra nézve.
A CT–MRI-berendezések bővítése mellett beszédes mutató a vizsgálatok száma ezer lakosra vetítve. Ebből az derül ki, hogy a CT–MRI-vizsgálatok aránya, valamint az azokra való igény minden országban nőtt. A CT-vizsgálatok száma közel azonos mértékben emelkedett hazánkban, mint Csehországban. Az MRI-vizsgálatok számaiban jelentősen elmaradunk a csehektől és a szlovákoktól, de a Lengyelországban tapasztaltnál nálunk tizenkettővel több vizsgálat jut ezer lakosra.
