Az oroszországi Novovoronyezsben már működik, ami Pakson majd csak nyolc év múlva fog: egy olyan, új típusú atomerőműblokk, amely a helyi atomerőmű régebbi egységeinek kiváltására épült. Mindkét városban két, 1200 megawattos, 3+ generációs blokk veszi át a stafétabotot a meglévőktől, amelyekkel néhány évig párhuzamosan fog működni. Ám amíg Pakson mind a négy eredeti reaktor is még évekig termel – a 2017-es év végéig várhatóan a negyedik is engedélyt kap további húsz évig történő üzemelésre –, addig Novovoronyezsben a régebbi öt blokkból az első kettő már végleg leállt, további kettő 15-15 éves üzemidő-hosszabbítási engedélyhez szükséges korszerűsítés miatt áll, az ötödiknek pedig már megtoldották az üzemidejét 25 évvel – mindez a moszkvai Atomexpo alkalmából szervezett atomerőmű-látogatáson hangzott el.
Az említett 3+ generációs berendezés a nyomott vizes orosz VVER-reaktorok legújabb változata. A típus eleget tesz a 2011-es fukusimai atombaleset után megszigorított biztonsági előírásoknak: egyszerre rendelkezik aktív és passzív (emberi beavatkozást és energiaforrást sem igénylő) biztonsági rendszerrel, ellenáll a földrengésnek, a tornádónak, a hurrikánnak, a repülőgép-rázuhanásnak, a robbanásnak és az árvíznek is.
Mivel a világon a novovoronyezsi az első ilyen reaktor, üzembe helyezésének és működésének tapasztalatait a magyarországi szakemberek is hasznosíthatják. (Igaz, a paksi ötödik és hatodik blokk majd nem ehhez, hanem a Leningrád II. blokkhoz hasonlít jobban.) Lényeges különbség a paksi és a novovoronyezsi atomerőmű között, hogy bár mindkét létesítmény közelében van természetes víz (folyó, illetve Novovoronyezsben egy hűtőtó), a reaktorok hűtéséhez Novovoronyezsben hűtőtornyokat is építettek. Pakson nincs, és az új blokkokhoz sem épül majd ilyen, mert a szakemberek szerint a hűtést a Duna vize minden körülmények között biztosítja. Eltérés még, hogy míg Pakson a nagy radioaktivitású, használt fűtőelemek a pihentetőmedencéből (többévnyi időzés után) az atomerőmű területén lévő átmeneti száraz tárolóba kerülnek, addig Novovoronyezsben nem létesült ilyen tároló. A Világgazdaságnak azt válaszolták, hogy a fűtőelemek további sorsa nem az atomerőmű-társaság illetékessége.
Más a belföldi beszállítás is: Paks II.-höz a magyar megrendelő 40 százalékot kötött ki, míg az új orosz blokk esetében 80 százalékos volt a belföldi arány. Az orosz erőműben nem kívánták közölni, mit szereztek be külföldről, de lapértesülések szerint például a blokkok biztonsági rendszerét és az irányítástechnikát a francia Areva NP szállította. Az új blokk legnagyobb értékű, nem nukleáris berendezése, vagyis a turbina és a generátor Oroszországban készült. Ugyanerre a berendezéscsoportra Paks II. esetében június elején uniós közbeszerzési pályázatot írt ki a fővállalkozó Atomsztrojexport, de a tendert technikai okból visszavonta. Az új orosz blokk alkalmazottait egy exportterméknek is szánt szimulátorban készítették fel majdani munkájukra, ilyen szimulátor minden új atomerőműhöz jár.
