A húskészítmények éves forgalma tavaly május és idén április között 4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, így a piac mérete a hentesszaküzletek nélkül is közeledik a 265 milliárd forinthoz, ami 166 ezer tonnányi feldolgozott hús értékesítésének felel meg – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt kiskereskedelmi indexből. A piackutató szerint mennyiségben a virsli a legnépszerűbb 20 százalékos piaci részesedéssel, megelőzve a párizsit (16 százalék), a sonkát (12), a felvágottat (9) és a szalonnát (8). Értékben azonban a sonka áll az élen 16 százalékkal, a virsli (15), a szalámi (14), a szárazkolbász (10) és a szalonna (10) követi a sorban. A húskészítmények között a Nielsen szerint továbbra is erőteljes a gyártói márkák pozíciója a saját márkás termékekkel szemben: értékben 66, mennyiségben 60 százalék az arányuk.
Csökken az alacsony árkategóriás termékek részaránya a teljes eladásból, a vásárlók szívesebben választanak magasabb árfekvésű, minőségi termékeket a SPAR és a Tesco tapasztalatai szerint. Előbbi arról számolt be, hogy húsüzeme révén saját márkás hányada magasabb, mint a konkurens hálózatoké, az pedig elenyésző. A hipermarket viszont arról tájékoztatott, hogy náluk a saját márkás termékek aránya 5-6 százalék, a külföldről behozott árucikkeké a 10 százalékot közelíti. A polcain száz termékből álló húskínálatot fenntartó Aldi eközben a kínálat bővítésén dolgozik, éppen ezért nemrégiben bővítette hűtőkapacitását. A bolthálózat saját márkás húskészítményeinek aránya eléri a 90 százalékot.
A Tesco emlékeztetett: augusztus 1-jétől változik a Magyar Élelmiszerkönyv és a jelölési rendelet is, így szigorodnak a beltartalmi szabályok és a hústartalom megjelölése. A szabályok miatt a kínálatban szereplő ezer húskészítmény közül 100-150 termék minőségét javítja a tavaly 64 millió húsipari árucikket értékesítő cég. A SPAR ötszáz terméktípust tartalmazó alapválasztékkal dolgozik, de figyelembe veszi azt is, hogy minden vásárlói rétegnek biztosítani kell az igényeinek megfelelő hústartalmú és árazású termékeket, így a jó-jobb-legjobb elv mentén alakítja a választékot.
A tavalyi értékesítési adatok alapján Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője szerint a legnagyobb volument megmozgató termékek a virslifélék, a töltött áruk (lecsókolbász, krinolin, szafaládé), a szalámik (téliszalámi, egyéb szalámifélék) és a főtt sonkák (extra sonka, gusto). A Tesco pedig arról számolt be, hogy a brandtermékek közül a Pick szárazáruk (kolbászok, szalámik) és a Sága Füstlik a legkeresettebbek. A nem márkázott húskészítményeknél a virslik, párizsik, lecsókolbászok és vastagkolbászok örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, a csemegepultos értékesítésen belül pedig a császárszalonna és a hátsó csülök a legkiemelkedőbb.
Új szabályok a kenyerekre
Módosulnak csütörtöktől a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó előírásai. Az új szabályok szerint például csak azt a terméket lehet teljes kiőrlésűnek nevezni, amely – az eddigi 5 százalék helyett – legalább 60 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készül. A mostani 40-ről 60 százalékra kell emelni a rozsliszt arányát a rozskenyerek előállítóinak, és szigorúbb szabályok lesznek a Graham- és a tönkölyliszttel sütött, valamint a kézművestermékekre. Az pedig minden kenyérfajtára igaz, hogy csökkenteni kell a sótartalmat. (K. Z.)
